Egy új oktatási módszer alapjai
Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva!
Sajnos a szakemberek figyelmét hosszú évtizedeken keresztül elkerülte egy izgalmas eredmény, amely a tanulás és a felejtés viszonyában perdönt? fontosságúnak bizonyult. Herbert Spitzer 1939-ben több mint 3000 (5-9. osztályos) gyerek bevonásával végzett egy kísérletet valós oktatási körülmények között... Nem csupán egy alkalommal ellen?rizte a tanulás sikerességét... Igazán izgalmas azonban a második teszt volt, amely 1-63 nappal követte az els?t – és a megdöbbent? eredmény szerint az id? nem játszott szerepet: mindegy volt, hogy a második teszt az els?t 1 vagy 63 nappal követte, a két felidézési teljesítmény között alig volt valami különbség. Más szavakkal: az els? tesztet követ?en akkor sem volt felejtés, ha a következ? több mint két hónap múlva jött.
Ez az eredmény – vagyis, hogy az el?híváson alapuló teszt jelent?sen lelassítja, s?t bizonyos körülmények között meg is állítja a felejtést, alapvet?en változtathatta volna meg a tanulással, emlékezéssel és oktatással kapcsolatos kísérleti és alkalmazott pedagógiai-pszichológiai irodalmat. Persze csak akkor, ha bárki foglalkozott volna vele... Azonban egészen a huszadik század legvégéig kellett várni azzal, hogy ez az eredmény és a benne megnyilvánuló alapvet? összefüggés a kísérleti pszichológia f? kérdései közé kerüljön – pedagógiai alkalmazása pedig csak napjainkban kezd fontos kutatási témává válni...
A tanulásnak persze nem csupán az a célja, hogy segítsen egy adott tananyag sikeres elsajátításában, hanem az is, hogy megtanítson egy gondolkodásmódot, s a diákok számára lehet?vé tegye annak felismerését, hogy adott probléma szerkezetében hasonlít egy már megoldott feladathoz, így kés?bb is a megtanult megoldási módokat alkalmazzák. A pszichológiai szaknyelv ezt nevezi a tanulás, illetve a megtanult anyag új problémákra való transzferálásának. Az elmúlt néhány év empirikus eredményei bizonyították, hogy a teszten (vagyis emlékezeti el?híváson) alapuló tanulási stratégiák rendkívül sikeresek a tanulás transzferhatásainak maximalizálásában. Henry Roediger és munkatársainak kutatásai szerint e stratégiával a diákok mind komplex szövegek feldolgozásánál, mind összetett téri információk megtanulásánál sikeresebben alkalmazták a korábban megtanultakat.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 4. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva!
Egy új oktatási módszer alapjai
Kontrollált kísérletek bebizonyították, hogy az emlékezeti feladatok, tesztek, vizsgák nem a tanulás sikerességének mér?eszközei, hanem a tesztre – vagyis az emlékezésre – épül? tanulási stratégia az ...
Csavargók és otthonül?k – a tanulás evolúciós ökológiája
Az ember kora gyerekkorától kezdve számtalanszor hallja el?bb a szüleit?l, majd a tanáraitól, kés?bb a munkahelyi f?nökét?l, hogy tanulni jó, tanulni szükséges, mert ez az életben való boldogulás ...
T-kvíz, azaz egy új, innovatív oktatási rendszer
Interjú Racsmány Mihály memóriakutatóval
A tanulás – annak id?tartama alatt – az egész emberi szervezet, azon belül pedig els?sorban az agy megfelel?, aktív, készenléti állapotát igényli. Az ismeretek gy?jtése rendkívül komplex folyamat, ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
