Hirdetés

Csavargók és otthonül?k – a tanulás evolúciós ökológiája

Az ember kora gyerekkorától kezdve számtalanszor hallja el?bb a szüleit?l, majd a tanáraitól, kés?bb a munkahelyi f?nökét?l, hogy tanulni jó, tanulni szükséges, mert ez az életben való boldogulás záloga. 
Csavargók és otthonül?k – a tanulás evolúciós ökológiája

Ez persze alapvet?en igaz, még ha nem is érezzük úgy, hogy az újabban sokat hangoztatott „egész életen át tanulás” a legkedveltebb id?töltésünk lenne. Sokan inkább valamiféle „szükséges rosszként” élik meg. A kutatók azonban tisztában vannak azzal, hogy a hétköznapi felfogással szemben a tanulás valójában nem valamiféle fárasztó, különleges tevékenység, aminek az ember id?nként nekiveselkedik. Épp ellenkez?leg, a tanulás olyan, mint a lélegzetvétel: ahogy egy él?lény nem sz?nik meg lélegezni születését?l a haláláig, ugyanúgy elménk, idegrendszerünk is folyamatosan tanul, vagy végez tanulással kapcsolatos tevékenységet – akár még olyankor is, amikor alszunk.

Hirdetés

Az emberi és állati agynak ugyanis egyaránt az az egyik legfontosabb funkciója, hogy a körülötte lév? világ eseményeit, összefüggéseit, a környezet minden elemét leképezze, s az idegsejtek hálózatában ezekr?l egyfajta bels? reprezentációt alakítson ki. Ily módon építi fel az általa megismert világnak egy olyan bels? modelljét, amelynek segítségével id?r?l id?re meg tudja jósolni a várható eseményeket, történéseket, és így megfelel?, a túlélést segít? viselkedésmódot alakíthat ki. A külvilágról alkotott bels? reprezentációk azonban nem valamiféle statikus szerkezetet képeznek, hanem egy olyan dinamikus rendszert, amit az elme a születést?l a halálig folyamatosan igyekszik naprakészen tartani. A „lejárt szavatosságú” információkat id?r?l id?re eltávolítja, s az új felismerésekr?l kialakított memórianyomokat, „agyi reprezentációkat” épít be, tehát folyamatosan „tatarozza”, átépíti a külvilágról alkotott idegrendszeri modelljét. Ebben a felfogásban tehát a tanulás nem más, mint az elmének ez a reprezentációs modellt kialakító és azt frissen tartó tevékenysége, és mint ilyen, minden idegrendszerrel rendelkez? él?lényre általánosan jellemz?. Mindebb?l persze az is következik, hogy a tanulás a környezethez való alkalmazkodás egyik legfontosabb eszköze!

Vannak esetek, amikor a külvilágról való tanulás már születés el?tt megtörténik. Ilyenkor az történik, hogy az embrionális fejl?dés során kialakuló idegrendszerbe a gének által hordozott olyan információk épülnek be, amelyek a megszületés után várható külvilág m?ködésér?l, az ott várható fontos eseményekr?l tartalmaznak ismereteket. A gének közvetítésével meglep?en részletes környezeti információk is bekerülhetnek az idegrendszerbe... Persze a külvilágra vonatkozóan ennyire pontos, génekben tárolt ismeret csak akkor alakulhat ki, ha az adott faj nagyon stabil, kiszámítható környezetben él, s a zsákmány és a ragadozó között evolúciós léptékben is hosszú, stabil „kapcsolat” van. Az esetek többségében azonban a várható környezet sokkal bizonytalanabb annál, mintsem hogy a genetikai memória segítségével az idegrendszer el?re felkészülhessen rá.  Ilyenkor az egyednek magának kell beszereznie a szükséges ismereteket...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

2019-04

2019-04 lapszámban megtalálható

Hirdetés
Éves print el?fizetés
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap | óra | perc | mp

Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!

Kosár Előfizetek

MiPszi Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion - Elmélkedések szerz?inkt?l

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.