Hogyan szeret a kutya?
Nyilvánvaló, hogy szüksége van rám, azt akarja, hogy foglalkozzak vele. Pedig már régen feln?tt. És nem elég, ha én simogatom – csak akkor elégedett, ha ? is kimutathatja a szeretetét, megnyalja a kezem, a ruhámon keresztül bolházza a karomat. Nehéz úgy gondolni rá, mint egyszer?, ösztönvezérelt háziállatra... Persze nem is kell. Az viszont elengedhetetlen, hogy kutatóként képes legyek elfogulatlanul tekinteni a kutyára mint kutatási alanyra. Régen nem volt ilyen gond, egyetlen magára valamit is adó etológus sem tartotta volna értelmes, megválaszolható tudományos kérdésnek például azt, hogy „Milyen komplex érzelmekkel rendelkeznek a kutyák?”. Még akkor sem, ha otthon, magánemberként meg volt gy?z?dve arról, hogy kedvenceink sokban hasonlítanak ránk…
Pedig az volna a logikus, hogy mint minden mást, az érzelmeket is evolúciós szemszögb?l vizsgáljuk, azaz olyan lépcs?fokokat keressünk, amelyek segíthetnek feltárni a bonyolult emberi érzelmek eredetét, biológiai gyökereit. És manapság fura módon épp a kutyákhoz f?z?d? izgalmas kapcsolatunk vált az ilyesfajta kutatások katalizátorává. A gazdák komplex érzelmeket tulajdonítanak a kutyáiknak, ami persze nevezhet? tudománytalan antropomorfizmusnak, de tekintve, hogy manapság a gazdák családtagnak (s?t, a kamaszok néha a legjobb barátjuknak) tartják a kutyájukat, biztosan érdemes kutatni e vélekedések valóságtartalmát...
A viselkedésformák megfigyelése mellett a hormonális változások és neurális válaszok mérése is igazolta, hogy egyes ingerekre sok faj az emberhez hasonlóan reagál. Hogy aztán ezeket „érzelmeknek” nevezik vagy sem, az már kicsit ízlés (és definíció) kérdése is. Mondjuk valóban nem könny? tudományos módszerekkel eldönteni, lehet-e egy egér szomorú vagy épp boldog… Vagy féltékeny, esetleg empatikus. És csak kevesen szavaznának arra, hogy képes szégyellni magát. Nagyon gyorsan eljuthatunk a minden kutató által elfogadott tételekt?l a „szürke zónába”, ahol már kissé bizonytalanul bolyongunk a hiteles adatok, definíciók és hiedelmek között...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 5. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Társállat a családban
A kutya az egyetlen olyan eml?s állatfaj, amelynek tudományos elnevezéséb?l is kit?nik, hogy a családhoz tartozik: Canis lupus familiaris.
Mondjam vagy ugassam?
Kutatások a babák és kutyák emlékezeti és társas tanulási folyamatairól
A viselkedésbeli hasonlóságok nem jelentik azt, hogy ugyanazok a gondolkodási folyamatok állnak a háttérben. Ezek a hasonlóságok azonban sokat segíthetnek az emberi gondolkodás megértésében és ...
Hogyan szeret a kutya?
Odajön, rám néz. Nem mond semmit, de persze tudom, mit szeretne… Kutató vagyok, naná, hogy elgondolkodom azon, vajon tényleg a viselkedéséb?l olvasom ki a vágyait, vagy csak jól ismerem már. Amúgy ...
Ha elmondani nem tudja, kérdezzük másképp!
Az el?z? másfél évben az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportban speciális tréningprogram segítségével 15 családi kutya agyi aktivitásáról készítettünk sikeres méréseket több különböz? ...
A gazdák mindig is tudták…
A kutya köt?dése az emberhez
A kutyások gyakran értetlenül állnak az etológusok által kimutatott eredmények el?tt, hiszen „?k ezt már régóta tudták”, mindenféle tudományos vizsgálat nélkül is. Mit lehet ilyenkor tenni, ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
