Döntés, választás, sors
Pedig könnyen belátható az az egyszer? összefüggés: minél sz?kebbek a lehet?ségeink, annál nagyobb jelent?sége van annak, hogy bizonyos területeken visszaszerezzük magunknak a döntés jogát. Dönteni nem kínos feladat, hanem a szabadság és az önazonosság élménye...
A halogatás általános viselkedési forma. Vágyunk valami jobb után, de nem merjük feladni azt, ami már megvan... Nemcsak a bizonytalanok és a szorongó alkatúak halogatnak, hanem alapvet? jelent?ség? dolgokban szinte mindenki. Mindnyájan tolunk magunk el?tt döntéseket, amelyeket még nem akarunk vagy nem tudunk meghozni, és amelyekre nem is szeretünk gondolni. Jelenkori kultúránk nagyon is er?síti ezt a tendenciát. A halogatás egyrészt annak köszönhet?, hogy túlságosan sok lehet?ség közül kell kiválasztani a legjobbat (és mindig lehet egy még jobb), másrészt annak, hogy a legfontosabb döntések során egész egyszer?en egyedül vagyunk, harmadrészt annak, hogy valamilyen szórakoztató tevékenységgel mindig ki tudjuk tölteni és meg tudjuk hosszabbítani a halogatás id?szakát.
Egy döntésnek azonban nem csupán technikai vagy gyakorlati jelent?sége van (egy problémát megoldunk, egy bizonytalan helyzetet valamilyen irányban eldöntünk). A döntésben egzisztenciánk egésze válik valóságossá, a halogatásban pedig létünk egésze válik bizonytalanná. A döntés révén sorsot alkotunk magunknak: a sors nem valamiféle küls? hatalom az életünkön, ami a génjeinkben vagy a csillagokban meg van írva, hanem az, amit döntéseink révén mi magunk csinálunk az életünkb?l...
Nem az a nehéz döntés, ami teljes összhangban áll az eddigi életünkkel, bár néha az ilyen döntéseket is nehéz meghozni, hiszen megbánthatunk hozzánk közel álló embereket, megsérthetjük mások önképét vagy mások érdekeit. Azok az igazán nehéz döntések, amikor önmagunkkal szemben kell dönteni...
Nagyon ritkán tudjuk biztosan, hogy mit jelent jól dönteni. Hiszen nem ismerjük egy döntésünk következményeit, és nem tudjuk kiszámolni másokra gyakorolt hatását. Ez azonban nem érv amellett, hogy ne döntsünk, hanem hagyjuk magunkat sodortatni az eseményekkel, aztán „majd valahogy eld?l a helyzet”. A döntés azon ritka pillanatok egyike, amikor átélhetjük a szabadságot és azt, hogy közünk van a valósághoz, hiszen leggyakrabban azt érezzük, hogy épp fordítva, az úgynevezett objektív valóság, vagyis egy ismeretlen hatalom uralkodik az életünkön. Újra és újra választani kell. Valójában önmagunkat kell választani egy olyan én helyett, aki önmagát a küls? körülmények tehetetlen játékszerének látja.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 6. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
Urai vagyunk-e saját választásainknak?
Ki mondja ki bennünk az els? és az utolsó szót?
Lehetséges, hogy miközben hosszasan töprengünk azon, mit is tegyünk, valójában már régen meghoztuk döntésünket? Vagy talán ez esetben nem is mi döntünk, hanem az érzelmi agyunk, amelyet viszont ...
Intelligens döntések?
Amikor Alfred Binet francia fejl?déspszichológus Théodore Simonnal 1905-ben megalkotta az els? intelligenciatesztet, aligha hihette, hogy egy évszázaddal kés?bb genetikusoktól gazdasági ...
Miénk-e a sorsunk?
Van-e jogod elszúrni az életed? Akár igen, akár nem a válaszunk, lelkünk vágyik majd a kifejtésre, a magyarázatra, miként is reagálhatunk erre a részben filozófiai, részben mégis mélyen gyakorlati ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
