Hirdetés
2019-04

2019-04 lapszámban megtalálható

avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol

Az önigazolásról

Van, aki ad pénzt a kéreget?nek, és van, aki vonakodik ett?l. Nem kell megrémülni, most nem azt boncolgatjuk, hogy melyik a jó, a helyes, az emberbaráti, az elégséges, az álszent, a b?ntudatos, az érzéketlen vagy a kifogásokat keres?, hanem hogy hogyan gondolkodunk arról, amit megteszünk vagy nem teszünk meg. 
Az önigazolásról
szinte lehetetlen nem önigazolni

Aki nem ad, gyakran érvel úgy, hogy az illet? „biztos elinná”, „maga tehet a sorsáról”, „úgyis leadja a pénzt a maffiának”, „akár dolgozhatna is”, aki ad, az gyakran nyomasztó érzésekr?l számol be, amit egy nem túl jelent?s gesztussal enyhíthet, kvázi „b?ntudati adó” gyanánt. Utóbbi magatartás persze éppen úgy lehet része egy rendszerszint? szemet hunyásnak is, „én már megtettem a magamét” jeligére.

De mi van el?bb, a tyúk vagy a tojás? El?bb jutunk valódi gondolkodás útján valamire, és az alapján döntünk – vagy el?bb cselekszünk, és aztán kezd megszilárdulni a meggy?z?désünk, hogy helyesen viselkedtünk, ésszer? döntés alapján? A szociálpszichológusok, ezek a ravasz bajkever?k arra hívják fel a figyelmet, hogy könnyen lehet, a dolog valójában gyakran a cselekvéssel kezd?dik. Apró döntésekkel, fokozatosan haladunk a kés?bbi úgynevezett véleményeink felé. Eleinte ambivalensek vagyunk, tanácstalanok, mert az igazi dilemmák ritkán zajlanak olyan er?térben, ahol egyértelm? a jó és teljesen átlátható a rossz. De bármit teszünk, bármerre indulunk, kés?bb meg fogjuk tudni indokolni, és hiszünk majd a helyességében...

Hirdetés

Amikor adunk vagy nem adunk pénzt a kéreget?nek, valószín?leg már sokszor keresztülmentünk ezen a döntési dilemmán. Mivel az embert Lee Ross szerint egyfajta „naiv realizmus” jellemzi, azaz önmagunkat józan, a dolgokat helyesen megítélni képes lényként képzeljük el, ráadásul jó embernek is tartjuk, ezért a miénkt?l eltér? vélekedéseket gyakran helytelennek vagy furcsának érzékeljük. El kell ismerni, hogy ez nem egy magas szintje a tudatosságnak – ám egyidej?leg azt is, hogy legtöbbünkre, hacsak nem kényszerülünk er?feszítésre, eléggé jellemz?. Amikor tehát valaki azon akad fenn, hogy a koldus talán elinná a pénzt, az egy hosszú folyamat kései állomása. Amúgy miért ne ihatná el? A koldus nem életviteli tanácsot kér t?lünk, hanem segítséget, és talán mi sem szeretnénk, ha a f?nökünk a borítékot vonakodva adná csak át, ezen szavak kíséretében: „Remélem, ételre költi”. Mivel azonban nem tartjuk magunkat érzéketlennek, s?t meg kívánjuk ?rizni az önmagunkról alkotott, számunkra kedves képet, szükségünk van arra, hogy kínzó gondolatainkat belénk ivódott „panelekkel” – esetünkben a kéreget?kkel szembeni negatív sztereotípiákkal – helyettesítsük...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 4. számában olvasható

2019-04

2019-04 lapszámban megtalálható

Hirdetés
Éves print el?fizetés
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap | óra | perc | mp

Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!

Kosár Előfizetek

MiPszi Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion - Elmélkedések szerz?inkt?l

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.