Vajon mi, mint közösség megadtunk-e mindent ennek az embernek, amit a méltányosság megkövetelt t?lünk?
Hirdetés
2020-01 lapszámban megtalálható
Amivel egymásnak tartozunk
Azt gondolhatnánk, az emberek mostanság nem nagyon folytatnak erkölcsi vitákat – ám ennek valójában épp az ellenkez?je igaz.
Amint nyilvánosságra kerül egy friss hír vagy történet, elindul a végeérhetetlennek t?n? közösségi eszmecsere. Mégpedig legtöbbször arról, hogy ki a hibás. Legyen szó tanárkésel? tinikr?l, bántalmazott n?kr?l vagy szurikátadobáló gyerekekr?l, az online vagy offline vitatkozó felek között legtöbbször két nagy tábort lehet elkülöníteni. Az egyik az elkövet? – vagy éppenséggel az áldozat – személyes felel?sségét hangsúlyozza: arról beszél, hogy az illet? felel?tlenül, neveletlenül, er?szakosan viselkedett, ezért megérdemli a büntetést (vagy megérdemelte, ami történt vele). A másik ezzel szemben inkább „kihátrál” a helyzetb?l, és azt veszi szemügyre, milyen körülmények között történt a kérdéses – általában tragikus kimenet? – eset; milyen egyéb választási lehet?ségei voltak az ügy szerepl?inek. Akik ebb?l a néz?pontból indulnak, jellemz?en felmentést (legalábbis részleges felmentést) adnak a történet szerepl?inek, mert úgy látják: a körülmények nagyon megnehezítették számukra, hogy helyesen járjanak el.
Hirdetés
Lássuk be, sokszor nem könny? a felek között igazságot tenni, mert úgy érezzük, nem is ugyanarra a kérdésre válaszolnak. Ez a véleménye Thomas Scanlonnak, korunk egyik legérzékenyebb és legkiválóbb erkölcs- és politikafilozófusának is. Legnagyobb hatású munkájában, az Amivel egymásnak tartozunk cím? kötetben amellett érvel, hogy ha meg szeretnénk érteni az ehhez hasonló vitákat, akkor különbséget kell tennünk a felel?sség két különböz? fogalma között.
Az els? nagyjából megfelel annak, amit általában személyes felel?sségen értünk: felel?snek lenni eszerint annyit tesz, hogy egy cselekedetünk vagy mulasztásunk, érzésünk vagy jellemvonásunk nekünk tulajdonítható, ezért megítélhet?ek vagyunk miatta... A felel?sség másik értelme – amit Scanlon érdemi felel?sségnek nevez – ennél bonyolultabb összefüggéseket fejez ki. Amikor a másik érdemi felel?sségére kérdezünk rá, nem úgy tekintünk rá, mint egy t?lünk tökéletesen független individuumra, hanem mint politikai közösségünk egy másik tagjára, a kérdés pedig – kicsit körülményesen fogalmazva – így tehet? fel: vajon mi, mint közösség megadtunk-e mindent ennek az embernek, amit a méltányosság megkövetelt t?lünk, és így magára hagyhatjuk-e a cselekedete következményeképpen létrejött kárral?
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2020. 1. számában olvasható
2020-01 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Kockázat és felel?sségvállalás
Vezet?i készségek az alkotásban
Az olyan önmagukért végzett cselekedetek, mint a játék vagy a képi kifejezés, a rajzolás, a festés gyermekkorban els?dleges kommunikációs csatornát jelentenek – élményeinket, feszültségeinket ...
Erkölcsi dilemmák
Hogyan viselkedjünk úgy, hogy egyszerre tudjuk önmagunkat tisztelni és kivívni mások tiszteletét? Hogyan kerüljük el az önzést, a gyávaságot és a felel?sség elhárítását? Hogyan legyünk jó emberek?
Mi történik a Z generáció mentális egészségével?
A mentális betegségek – melyeket gyakran megbélyegzések sora kísér – rendkívül felülreprezentáltnak t?nhetnek a fiatalabb generációkban. A Z generáció (az 1996 és 2010 közt születettek) mentális ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.