Lelki életünk a magzati korban

Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a tanulás magzati létünk során kezd?dik el. Népszer? téma ez f?leg azoknak, akik gyermekáldás el?tt állnak, a tudomány ugyanis bebizonyította, hogy a szül?i környezet képes epigenetikus változásokat el?idézni a következ? generációkban. Elmondhatjuk tehát, hogy a szül? kezében nagy a felel?sség, hisz ? lesz az, aki magzata lelki életét els?dlegesen alakítja.

A magzat kognitív képességeir?l tudjuk, hogy észleli és feldolgozza környezete ingereit. Ez a méhen belüli kompetencia biztosítja számára a megfelel? fejl?dést, de megalapozza a szül?-magzat közti kapcsolat kialakulását is. Az id? el?rehaladtával a magzati bevés?dés, tanulás hatással van a gyermek kés?bbi életére és jöv?jére. Mára kiderült, hogy sejtjeink a szeretetre és a félelemre is reagálnak.

Itt d?l el, mi ízlik, mi nem…

Az agyi sejtdifferenciálódás a születés kilencedik hónapja körül fejez?dik be, de az agy fejl?dése ezután is folytatódik. A neurális hálózatok egyre összetettebb rendszert alkotnak, a neuronok érése és a szinapszisok fejl?dése egészen feln?ttkorunkig zajlik. Magzati korban a hetedik hét körül válunk képessé arra, hogy érzékeljük az érintést, a nyolcadik hétt?l már jellemz? egyfajta spontán mozgás. A külvilágból érkez? ingerekre, a beszédre, zenére, zajokra, de még az anya mozgására is reagál a magzat, és megjelenik a korai önszabályozó viselkedés. Az anyával való kapcsolatban az egyik f? kommunikációs csatorna a magzat mozgása, illetve mozdulatlansága. A tizennegyedik héten már jelen van a szag- és ízérzékelés, ez utóbbi összefüggésbe hozható kés?bb a hozzátáplálással. Ez azt jelenti, hogy a gyermek kés?bb inkább azt az ízvilágot preferálja, amit az anyaméhben megtapasztalt. Az ízmolekulák egyfajta lenyomatot készítenek a család ízvilágáról, ezzel kezdetét veszi a magzat adaptációja a környezetéhez.Nem sokkal ezután jelenik meg a hallás, majd a harmincegyedik héten a h?- és fájdalomérzékeléssel is b?vül az eszköztár. A hallásban olyan differenciálódás is érzékelhet?, hogy a magzat megismeri az édesanyja hangját.

Hirdetés

Okoseszközök bevetése

Manapság a szül?k nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek fejl?désének e korai szakaszára, ahogy a csecsem?korra is. A téma egyik szakért?je, dr. Andrek Andrea pszichológus, szomato-pszichoterapeuta szerint egyre gyakrabban veszik igénybe a bébikamerát és egyéb szenzorokat, hogy biztonságban tudják gyermeküket. Ahelyett, hogy saját ösztöneikre és tudásukra hagyatkoznának, a gondozásban átveszi az irányítást a technológia, az okoseszközök használata – bár ez inkább hátráltatja a biztonságos köt?dés kialakulását –, így még inkább eltolódik a hangsúly arról, hogyan és mikor is kell fejleszteni a gyermeket. A fejlesztések széles palettájával egyébként már kora csecsem?korban találkozhatunk, függetlenül attól, hogy a gyermek tipikus vagy atipikus fejl?dés?. Sok várandós n? él azzal a ma már népszer? lehet?séggel, hogy egy hüvelybe helyezhet? készüléken keresztül (intravaginális babypod) a zene és a hangok segítségével kommunikál a babával. E populáris szolgáltatások ugyan segíthetik a magzat idegrendszerének fejl?dését, és összességében egyfajta összehangolódást is eredményezhetnek a magzat és az anya között, nem számolnak azonban az eszközök okozta hátránnyal. Ez pedig az alkalmazkodás, a testi és pszichés felkészülés arra a környezetre, amelybe a gyermek majd beleszületik. Ebben az id?szakban a tanulás adaptációs folyamat, f? célja, hogy a köt?dést szolgálja. A folyamatban a magzat mozgásának érzékelése kulcsfontosságú. Ez a legf?bb interakció, ami elmélyíti a kapcsolatot az anyával. Egy másik lehetséges interakció az a biológiai csatorna, amit ez a kapcsolat természetes módon magában hordoz: az anya teste otthont ad a magzatnak. Ez megjelenik abban is, hogy mennyi tápanyag és vér áramlik a méhlepénybe, ami egyértelm?en függ az anya állapotától.

A stressz hatása a magzati kompetenciára

A stressz hatását hajlamosak vagyunk félreértelmezni – véli dr. Andrek Andrea. Van, amikor túl-, de akár alul is értékeljük. A feszültség-ellazulás mintázata a mindennapokhoz tartozik, az újszülött ebbe születik bele, így ez is egyfajta tanulási folyamatnak tekinthet?. A magzat stressz- és ellazultsági szintjével kapcsolatos képességei is a méhen belüli id?szak alatt vés?dnek be. Más környezethez adaptálódik, amikor ? az els? gyerek, és máshoz, ha mondjuk harmadik gyerekként születik a családba. A magzati kompetenciák lehet?vé teszik az alkalmazkodást a család normáihoz, például hogy mikor kelünk, mikor fekszünk, mennyire rendszeresek az étkezések, csend vagy épp hangzavar uralkodik a családban. A „programozás” tehát már ekkor elkezd?dik. A magzat szempontjából szerencsés hozzászokni ahhoz a környezethez, amibe bele fog születni. Már ekkor képes arra, hogy illeszkedjen azokhoz az értékekhez, amelyek kés?bb, az évek során egyfajta mintaként szolgálnak majd számára.Mivel az anya-magzat kapcsolat alapvet?en meghatározó, érdemes feltárni, milyenek az anya gyerekkori saját élményei, szeretetkapcsolatai és köt?dései. Ha kislányként biztonságos köt?dést tapasztalt, akkor nagy eséllyel ? is képes lesz ezt biztosítani saját gyermeke számára. Kétségek, problémák esetén érdemes pszichológust, perinatális szaktanácsadót, anya-magzat kapcsolatanalitikust felkeresni, de a szomato-pszichoterápia is ajánlott, ahol a testélmény van a f? fókuszban.

Dr. Andrek Andrea szomato-pszichoterápiás szakember és dr. Varga Katalin iránymutatásával: Majsai-L?rincz Sophia