Öltözzük magunkat boldogra!

Boldognak öltözni egyszer?: színes ruhák, mintás kiegészít?k, bátor fazonválasztás. De vajon azért öltözünk így, mert túlcsordul a jókedvünk, vagy fordítva: a színek hatnak ránk, befolyásolják a hangulatunkat?

Belülr?l kívülre ismerjük a m?ködést. Aki boldog, annak ez a küls? megjelenésén is látszik. Merész, színes, nagyív?, lobogó. A mentális állapot ujjlenyomatot hagy a küls?n. Aki szomorú, az szürke, jelentéktelen, elt?nik. Egy új outfit, egy friss szín, egy vagány hajvágás, és a többiek máris tudni akarják a titkot: ejha, mi történt?

A jelmezhatás

Izgalmas kérdés, m?ködik-e visszafelé is. Tudom-e az öltözködésemmel emelni a hangulatomat? Változtatni az énképemen? Befolyásolni a döntéseimet? A jelenséget jelmezhatásnak nevezzük. Egy 2012-ben publikált kutatásban egyetemistákkal töltettek ki figyelemtesztet, majd fehér köpenyt kaptak, és három csoportra osztották ?ket. Az els? csoport úgy tudta, a fehér köpeny orvosi köpeny, és fel kellett venniük. A második csoport is orvosi köpenyt kapott, de ?k nem bújtak bele. A harmadik csoportnak azt mondták, fest?-mázoló munkaruha, vegyék fel. Ezután megismételték a figyelemteszteket. Az orvosi köpenyt visel? csoport eredményjavulása messze felülmúlta a többiekét. Az orvosléthez megbízhatóságot, precizitást, gondoskodást, odafigyelést és koncentrációs képességet asszociáltak, ami megjelent a vizsgálat eredményében is. De ehhez bele kellett bújni a köpenybe, nem volt elég, ha a fogason lógott, mint a második csoportnak.A felvett ruha hatással van ránk, arra, hogy mit gondolunk magukról, milyen tulajdonságot érzünk magunkénak, merre mozdítjuk a hangulatunkat. A színeket jelentéssel ruházzuk fel, és viselésükhöz asszociációkat kapcsolunk. Jelmezbálban mindenki átélte már ezt. Ha királyn?nek öltözünk, kihúzzuk magunkat, szépen lépkedünk, finoman fogalmazunk; ha boszorkánynak, hátat görbítünk, megsimogatjuk a macskát, és gúnyos-reszel?s a hangunk. Nem is kell er?ltetni, jön magától, kihozza a jelmez. Mit jelent egy egyenruha vagy egy egyetemi címer a nyakkend?t?n? Mennyit futunk 800 méteren kinyúlt mackóban, és mennyit profi futóruhában? Ha órát viselünk, pontosabbak leszünk, ha szemüveget, komolyabbak, ha piros rúzst, kívánatosabbak, szakadt farmerben pedig lázadókká válhatunk. A jelmezhatás nem csak farsangkor m?ködik, ott van mindennap, minden ruhaválasztásban. A szép öltözet magabiztosságot ad, a környezet pedig érzékeli és reagál: tisztelettel bánik velünk, komolyan vesz.

Hirdetés

Dopamine dressing

Itt van még a dopamine dressing, az örömöltözködés jelensége. Karantén alatt mindenki megtapasztalta: a nem öltözést nem sokáig bírjuk, egy-két hét után muszáj felöltözni ahhoz, hogy tartásunk legyen. S?t, egyre gyakrabban választunk olyan ruhát, aminek örülünk. Dédelgetett holmik kerültek el?, alkalomra eltett darabok kaptak új életet. Háttérbe szorultak a dresszkódok, a mi illik, mi nem illik elvárások. Egyre tudatosabban választottunk színes, mintás, szinte kalandvágyó szetteket. A jelenség a dopaminról kapta a nevét, ami az agyban az idegsejtek közötti ingerületátviteli anyag, kémiai üzenet. A köztudatban motivációs molekulaként ismerjük. Az agyi jutalmazó központ sztárfigurája, ami arra ösztökél, hogy örömet okozó tevékenységet, érzést keressünk és találjunk. Ez fontos része az emberi viselkedésszervezésnek, gondolkodásnak, tervezésnek, összpontosítási funkciónak. Ha érdekl?dést és sikert aratunk a megjelenésünkkel, akkor beindul a dopamin, ami arra ösztönöz bennünket, hogy megismételjük az élményt. Az agy ezt megjegyzi, és újra aktívan keressük az érzést. A helyzet az, hogy nem a ruhának van ereje, nekünk áll hatalmunkban örülni neki.

Sz?k ruha – jobb hangulat

Nézzük a másik oldalt: mit csinálunk, ha nem jó a kedvünk.Ilyenkor nem foglalkozunk vele, mibe bújunk, a cél, hogy túljussunk valahogy az adott napon. Karen Pine pszichológus egyik kutatásából az derül ki, hogy ilyenkor az automatikus döntés kerül el?térbe, azaz a farmer és a b? pulcsi. A b? fels?részre a n?k több mint fele voksolt rosszkedv esetén, miközben boldog állapotban ez a szám csak 2%.Mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy testünket túlméretezett ruhákba rejtsük, amikor rosszul érezzük magunkat. Lötyög?s nadrág, b? kapucnis pulóver, zsákok és sátrak. A koncepció az elbújás.Vizsgálatok viszont azt mutatják, ha emelni szeretnénk a hangulatunkon, ez bizony nem a legjobb ötlet. A megoldás a testre simuló, sz?k, szinte szoros ruhadarab. Van egy rész ugyanis bennünk, ami mindig szoros ölelésre, biztonságra vágyik. Fenyegetettségérzésben, bizonytalanságban erre vágyunk, ezt szeretnénk. Ha a környezet szorongató, ez a részünk el?térbe kerül, és követelni kezdi az ölelést, mert a test szorításának terápiás, nyugtató hatása van. Autizmuskutatásokból tudjuk, hogy a mély érintést (nyomást) közvetít?, úgynevezett proprioceptív receptorok ingerlése stresszoldó hatású. Pine professzor állítja, hogy az öltözködés nemcsak másokra van hatással, hanem visel?jének hangulatát is tükrözi és befolyásolja. A vizsgálatban részt vev? n?k közül sokan úgy érezték, hogy a viseletük megváltoztatásával megváltoztathatják a hangulatukat is. Ez pedig bizonyítja az öltözködés pszichológiai erejét és azt, hogy a megfelel? választások hogyan befolyásolhatják az ember boldogságát.

Dr. Szolnoki Nikolett – gyermekpszichiáter szakorvos, stílustanácsadó, divatpszichológia-szakért?

2022-04 lapszámban megtalálható