A tehetség forrása nem az elért eredményekben keresend?, ám nem is a speciális képességekben.
Hirdetés
2013-06 lapszámban megtalálható
Látod vagy hallod?
Amikor tehetségr?l beszélünk, a kiugró adottságokra, kiemelked? eredményekre fókuszálunk. Az esetleges nehézségek nem csupán a laikusokat, de nagyon gyakran a pedagógusokat, tehetséggondozással foglalkozó szakembereket is megtévesztik. Még annak ellenére is, hogy a köztudatban ott keringenek azok a zsenik, akik valamilyen téren lemaradást mutattak – például Albert Einstein, csak hogy a legismertebbek közül említsünk egyet.
A tehetség fel nem ismerésének oka a diagnosztikai folyamatban keresend?. A kiemelked? képességeket rendszerint egy meghatározott normához viszonyítjuk, két szempont mentén. Az egyik szerint a tehetség túlmutat az átlagon, vagyis felfelé, a haranggörbe jobb oldala felé tendál. A másik értelmében a tehetség illeszkedik a normához, abból nem lóg ki. A norma megállapításához vegyünk egy nagyobb csoportot, végezzünk rajta méréseket, majd a leggyakoribb eredmények mentén jelöljük ki az átlagot. Ezzel csupán az a baj, hogy a megszokott mérések nem alkalmazhatók feltétel nélkül mindenkire. Akit pedig nem tudunk beledugni a nagy gy?jt?zsákba, az számunkra kívülálló marad.
Hirdetés
Ez a probléma nem új kelet?, a pszichológusok ugyanis már hosszú ideje konszenzus nélküli vitákat folytatnak többek között az intelligenciatesztek használhatóságáról, melyek nem veszik figyelembe az egyéni és a kulturális különbségeket. A tehetség pedig nem lehet uniformizálás kérdése...
Ha meg akarjuk érteni képességeink forrását, el?ször azt kell megvizsgálnunk, milyen módon szerezzük be és raktározzuk a külvilágból érkez? információkat. Érzékszervileg egészséges emberekhez az ingerek több csatornán keresztül futnak be, ám van egy f? vev?antennánk, melyet el?térbe helyezve bizonyos információkat el?szeretettel fogadunk és dolgozunk fel.
Alapvet?en két f? információfeldolgozási módot különböztetünk meg. A vizuális stratégia azt jelenti, hogy els?sorban a látás révén felvehet? információkra támaszkodunk. Ezzel szemben az auditív stratégia a hallási úton érkez? információkat preferálja.
Modern világunk f?ként a vizuális jelekre, ingerekre rendezkedett be, amit kiegészítenek a hallás útján érkez? információk. Amennyiben valaki auditív információfeldolgozási stratégiát alkalmaz, ez a reláció megfordul, és a hallás által nyert ingerek lesznek els?dlegesek, amelyeket a vizuális jelek követnek.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 6. számában olvasható
2013-06 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Tehetség 1.
A neurodiverzitás fényes oldala 1.
A tehetség a neurodiverzitás egyik, az átlagosnál jobban elfogadott formája, de jellemz?en már csak akkor tekinti a társadalom értéknek, amikor teljesítményekben is megjelenik.
Tehetség 2.
A neurodiverzitás fényes oldala 2. - Miki története
Prof. dr. Gyarmathy Éva szakpszichológus, egyetemi tanár, az Atipikus Fejl?dés Módszertani Központ megalapítójának cikke a „deviáns zsenikr?l”
Tehetség versus mentalitás
Manapság szinte minden sportágban annyira kiélezett a verseny, hogy csak a legtehetségesebbek, és azok is csak rengeteg munka árán juthatnak fel a csúcsra. Abban mindenki egyetért, hogy a tehetség ...
Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.