„Power posing” – A befelé sugárzó er?
Frissítve: 2025. 06. 26.
A kutatók régóta tisztában vannak azzal, hogy a legkülönfélébb állatfajoktól az emberszabásúakon át az emberig az él?lények bizonyos expanzív, er?t vagy agressziót kifejez? pózokkal, mozdulatokkal fejezik ki dominanciájukat. A hím páva kiterjeszti a farktollait, hogy leny?gözze a n?stényt; a n?stény hattyú felágaskodik és a szárnyával csapkod, hogy elijessze a fiókáit fenyeget? embert. A gorilla mellét kidülleszt?, mellkasát öklével csapkodó képe szinte automatikusan az alfahím sztereotípiáját és az ehhez kapcsolódó asszociációkat ébreszti fel bennünk, és csupán a viselkedésük, testbeszédük alapján könnyen meg tudjuk különböztetni egy csimpánzcsapat alfahímjét is egy passzív, alárendelt hímt?l. Az embernél sincs ez másként – a testbeszédünk világosan megmutatja, hogy mekkora hatalommal, önbizalommal rendelkezünk, mennyire érezzük magunkat fölényben vagy alárendelve a beszélget?társunkhoz képest. Olyan kutatás azonban mindezidáig nem létezett, amely azt vizsgálta volna, hogy egy er?t, dominanciát, magabiztosságot sugárzó viselkedés „visszafelé” is hat-e – azaz er?sebbnek, magabiztosabbnak érezzük-e magunkat általa? Az az er?, amelyet kifelé, mások felé kommunikálunk, képes-e befelé, az érzéseink, gondolataink irányába is hatni, egyfajta befelé sugárzó er?ként?
Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, el?ször is tudnunk kell, milyen szubjektív érzések, illetve fiziológiai állapotok jellemzik azokat az embereket, akik nagy hatalommal és önbizalommal rendelkeznek. Az ilyen személyiségek neuroendokrin profilja lényegében két hormon esetében különbözik a kevésbé dominánsakétól: a tesztoszteron magasabb, illetve a stresszhormonként is ismert kortizol alacsonyabb szintjében. Általában szubjektíven is er?sebbnek és magabiztosabbnak értékelik magukat; jobban ki tudják használni kognitív képességeiket, asszertívebbek, gyorsabban cselekszenek, s hajlamosabbak több kockázatot is vállalni. Mindezek alapján Cuddy és munkatársai azt a kérdést tették fel: vajon az „er?s” pózok felvétele („power posing”) segíthet-e abban, hogy valóban er?snek és magabiztosnak érezzük magunkat – illetve hogy ez a fiziológiai mutatóinkban is megmutatkozik-e. A válasz egy hangos és egyértelm? igen, amelyet egy leny?göz?en egyszer? kísérlettel demonstráltak. A résztvev?ket két csoportra osztották, az egyikben egy er?t sugárzó, magabiztos pózt kellett felvenniük és két percig tartaniuk, a másikban pedig ennek az ellenkez?jét. Az er?s póz a nonverbális viselkedéssel foglalkozó szakirodalom alapján olyan testhelyzet, amely egyrészt expanzív, azaz nagy helyet foglal el a térb?l (pl. terpeszállás, csíp?re tett kezek), másrészt a testtartás nyitott (pl. a kezek össze vannak fonva a tarkón). A „gyenge póz” ennek pontosan az ellenkez?je: a testtartás inkább zárt, a karok vagy lábak keresztezettek, és a test összehúzódik, kevés helyet foglal el a térb?l. A kísérlet el?tt és után is nyálmintát vettek a résztvev?kt?l, hogy ebb?l kimutathassák a tesztoszteron és kortizol szintjének változását. Az eredmények magukért beszélnek. Az er?s pózokat felvev? alanyok nem csupán nagyobb önbizalomról és kontrollérzésr?l számoltak be, mint a másik csoport tagjai, de a hormonszintjükben is változás mutatkozott. A tesztoszteronszintjük 20 százalékkal emelkedett, kortizolszintjük pedig 25 százalékkal csökkent a kísérlet el?tti értékhez képest – azaz már kétpercnyi pózolás valódi fiziológiai változásokat okozott a szervezetükben. A másik csoport tagjai ezzel ellentétes mintázatot mutattak: tesztoszteronszintjük 10 százalékkal csökkent, kortizolszintjük 15 százalékkal n?tt, és szubjektíven is kevésbé érezték magukat magabiztosnak.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
Verbális jiu-jitsu, avagy hogyan kezeljük jól a politikai provokációt?
Vajda János, Dr.
Egyre gyakrabban találkozunk a politikában földharc jelleg? konfliktusokkal, ahogyan erre maga a kormányzó hatalom is rendszeresen utal retorikájában. „Ha földharcot kell vívni, akkor földharcot ...
Mit árul el a hangunk?
Dr. Tisljár-Szabó Eszter
Mi újság? Semmi. Hogy vagy? Jól. - Kérdések, amelyeket nap mint nap felteszünk társunknak, barátainknak, szüleinknek, gyermekeinknek. És egyszavas válaszok, amelyek alapján szinte mindig be tudjuk ...
Az ereinkben folyó vadállat: a tesztoszteron
Dr. Nagy Tamás
A genetikai kutatások nemrég váratlan felfedezést tettek az ember és egyéb él?lények hasonlóságáról. Kiderült, hogy a humán génállomány a gyümölcslégyét?l mindössze 40 százalékban, a tehénét?l 20, az ...
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekHogyan olvasnál?
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
