Nem a hatalom fitogtatása vagy a fölénybe kerekedés a cél, hanem a saját képességeinkbe vetett hit és az önbizalom meger?sítése
Hirdetés
2014-05 lapszámban megtalálható
„Power posing” – A befelé sugárzó er?
A nonverbális viselkedés szakirodalmának nagy részével ellentétben Cuddy és munkatársai nem arra kerestek választ, mit kommunikálunk magunkról mások felé, amikor így vagy úgy viselkedünk, hanem arra, hogy mindeközben milyen változások történnek a testünkben és a gondolkodásunkban. Hatalmas különbség!
A kutatók régóta tisztában vannak azzal, hogy a legkülönfélébb állatfajoktól az emberszabásúakon át az emberig az él?lények bizonyos expanzív, er?t vagy agressziót kifejez? pózokkal, mozdulatokkal fejezik ki dominanciájukat. A hím páva kiterjeszti a farktollait, hogy leny?gözze a n?stényt; a n?stény hattyú felágaskodik és a szárnyával csapkod, hogy elijessze a fiókáit fenyeget? embert. A gorilla mellét kidülleszt?, mellkasát öklével csapkodó képe szinte automatikusan az alfahím sztereotípiáját és az ehhez kapcsolódó asszociációkat ébreszti fel bennünk, és csupán a viselkedésük, testbeszédük alapján könnyen meg tudjuk különböztetni egy csimpánzcsapat alfahímjét is egy passzív, alárendelt hímt?l. Az embernél sincs ez másként – a testbeszédünk világosan megmutatja, hogy mekkora hatalommal, önbizalommal rendelkezünk, mennyire érezzük magunkat fölényben vagy alárendelve a beszélget?társunkhoz képest. Olyan kutatás azonban mindezidáig nem létezett, amely azt vizsgálta volna, hogy egy er?t, dominanciát, magabiztosságot sugárzó viselkedés „visszafelé” is hat-e – azaz er?sebbnek, magabiztosabbnak érezzük-e magunkat általa? Az az er?, amelyet kifelé, mások felé kommunikálunk, képes-e befelé, az érzéseink, gondolataink irányába is hatni, egyfajta befelé sugárzó er?ként?
Hirdetés
Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, el?ször is tudnunk kell, milyen szubjektív érzések, illetve fiziológiai állapotok jellemzik azokat az embereket, akik nagy hatalommal és önbizalommal rendelkeznek. Az ilyen személyiségek neuroendokrin profilja lényegében két hormon esetében különbözik a kevésbé dominánsakétól: a tesztoszteron magasabb, illetve a stresszhormonként is ismert kortizol alacsonyabb szintjében. Általában szubjektíven is er?sebbnek és magabiztosabbnak értékelik magukat; jobban ki tudják használni kognitív képességeiket, asszertívebbek, gyorsabban cselekszenek, s hajlamosabbak több kockázatot is vállalni. Mindezek alapján Cuddy és munkatársai azt a kérdést tették fel: vajon az „er?s” pózok felvétele („power posing”) segíthet-e abban, hogy valóban er?snek és magabiztosnak érezzük magunkat – illetve hogy ez a fiziológiai mutatóinkban is megmutatkozik-e. A válasz egy hangos és egyértelm? igen, amelyet egy leny?göz?en egyszer? kísérlettel demonstráltak. A résztvev?ket két csoportra osztották, az egyikben egy er?t sugárzó, magabiztos pózt kellett felvenniük és két percig tartaniuk, a másikban pedig ennek az ellenkez?jét. Az er?s póz a nonverbális viselkedéssel foglalkozó szakirodalom alapján olyan testhelyzet, amely egyrészt expanzív, azaz nagy helyet foglal el a térb?l (pl. terpeszállás, csíp?re tett kezek), másrészt a testtartás nyitott (pl. a kezek össze vannak fonva a tarkón). A „gyenge póz” ennek pontosan az ellenkez?je: a testtartás inkább zárt, a karok vagy lábak keresztezettek, és a test összehúzódik, kevés helyet foglal el a térb?l. A kísérlet el?tt és után is nyálmintát vettek a résztvev?kt?l, hogy ebb?l kimutathassák a tesztoszteron és kortizol szintjének változását. Az eredmények magukért beszélnek. Az er?s pózokat felvev? alanyok nem csupán nagyobb önbizalomról és kontrollérzésr?l számoltak be, mint a másik csoport tagjai, de a hormonszintjükben is változás mutatkozott. A tesztoszteronszintjük 20 százalékkal emelkedett, kortizolszintjük pedig 25 százalékkal csökkent a kísérlet el?tti értékhez képest – azaz már kétpercnyi pózolás valódi fiziológiai változásokat okozott a szervezetükben. A másik csoport tagjai ezzel ellentétes mintázatot mutattak: tesztoszteronszintjük 10 százalékkal csökkent, kortizolszintjük 15 százalékkal n?tt, és szubjektíven is kevésbé érezték magukat magabiztosnak.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható
2014-05 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
Mit árul el a hangunk?
Mi újság? Semmi. Hogy vagy? Jól. - Kérdések, amelyeket nap mint nap felteszünk társunknak, barátainknak, szüleinknek, gyermekeinknek. És egyszavas válaszok, amelyek alapján szinte mindig be tudjuk ...
Verbális jiu-jitsu, avagy hogyan kezeljük jól a politikai provokációt?
Egyre gyakrabban találkozunk a politikában földharc jelleg? konfliktusokkal, ahogyan erre maga a kormányzó hatalom is rendszeresen utal retorikájában. „Ha földharcot kell vívni, akkor földharcot ...
Az ereinkben folyó vadállat: a tesztoszteron
A genetikai kutatások nemrég váratlan felfedezést tettek az ember és egyéb él?lények hasonlóságáról. Kiderült, hogy a humán génállomány a gyümölcslégyét?l mindössze 40 százalékban, a tehénét?l 20, az ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.