Fert?z? egészség
Úgy t?nik, barátaink nagy befolyást gyakorolnak egészségünkre. Persze nagy különbségek vannak abban, hogy az emberek hogyan és mennyire veszik át barátaik viselkedését. Az egyik legnagyobb elemszámú, több mint tizenkétezer személyre kiterjed? kutatásban 1971 és 2003 között vizsgált személyek adatait elemezték a Harvard Egyetem munkatársai.
- Megállapították, hogy egy résztvev? esélye az elhízásra 57 százalékkal magasabb volt, ha egyik barátja a három évtized alatt meghízott. Ha két feln?tt testvér közül az egyik vált túlsúlyossá, a testvérénél 40 százalékkal n?tt ennek valószín?sége. Házastársak esetében ez az esély 37 százalék volt. Ezek az adatok egyértelm?en mutatják, hogy súlygyarapodásunkra a barátaink jóval er?sebb hatást gyakorolnak, mint testvéreink vagy házastársunk. Az adatok nemi elemzése azt mutatta, hogy az azonos nem? barátok példája er?sebb, mint az ellenkez? nem?eké. A folyamatban viszont nincs szerepe a szomszédsági hatásnak, azaz a közelünkben lakók túlsúlya nem növeli az esélyünket az elhízásra. Mivel a testsúlygyarapodást gyakran a dohányzás abbahagyása okozza, a kutatók vizsgálták ennek szerepét is – azt találták, hogy az elhízás hálózaton belüli terjedése nem függ össze a cigaretta letételével.
- Vajon a káros tevékenységek mellett az egészség érdekében tett lépések is elterjednek a baráti hálózatban? Igen – de sajnos úgy t?nik, ez a hatás nem olyan er?s. A kutatók a fenti módszerrel a dohányzásról való leszokást is vizsgálták. Itt a barátoknál er?sebb volt a házastársak szerepe: ha valakinek a felesége vagy a férje szokott le, 67 százalékkal n?tt az esélye arra, hogy ? maga is letegye a cigit – egy barát leszokása 36 százalékos, míg a testvéré 25 százalékos esélynövekedéssel járt. Azaz bár a cigi letételében a házastárs elhatározásának van a leger?sebb szerepe, a társas kapcsolatok közül a második helyen még mindig a barátok állnak. Ezt a hatást az iskolázottság is befolyásolta: a magasabban képzett nagyobb eséllyel terelte a cigaretta letétele felé alacsonyabb képzettség? barátait. A szomszédsági hatás itt sem érvényesült.
- És mi a helyzet a boldogsággal? A vizsgálatban szerepl? tizenkétezer személy közül mintegy ötezernél erre vonatkozó, 1983 és 2003 közötti adatok is rendelkezésre álltak. Ebb?l az derült ki, hogy az egészségviselkedés mellett a boldogság is tovaterjed; ezt mellesleg az empátia kutatásából kifejl?dött „érzelmi ragály” kifejezés is mutatja. Érdekes, hogy a barátok „fert?z? hatása” itt is csak a második helyre volt elég (25 százalékkal) – boldogságunkat leginkább a szomszédok határozzák meg! 34 százalékkal nagyobb esélye volt valakinek, hogy saját bevallása szerint boldog legyen, ha egy közvetlen szomszédja is annak mondta magát. A testvérek között a boldogság-terjedés esélye 14 százalék, míg a házastársaknál 8 százalék volt. A földrajzi távolsággal csökkent a boldogság „fert?z? ereje”.
- Úgy t?nik, az irány és a kapcsolatok kölcsönössége ugyancsak sokat számít. Ha valaki a barátjának tekint minket, ám részünkr?l nem kölcsönös az érzés, akkor az ? viselkedése, boldogságszintje nem befolyásolja a miénket. Neki viszont magasabb esélye van „leutánozni” a mi elhízásunkat. A kölcsönös barátság esetén az elhízás esélye háromszorosára növekszik. (Persze emiatt nehogy megszabaduljon a barátaitól!)
Ezeknek a kutatásoknak az eredménye azt mutatja, hogy bár barátaink kockázatos viselkedése er?sebb hatást gyakorol ránk, mint egészséges szokásai, a viselkedésváltozásban, az egészséges szokások megszilárdításában mégis érdemes összefogni velük. Úgy t?nik, az egészséges, boldog életben is szerepe van a társak példájának, s ez a hatás nem csupán annak köszönhet?, hogy magunkhoz hasonló emberekkel vesszük körbe magunkat. S?t, az egészséges üzenetek elterjesztésében nem is a legismertebb, legnépszer?bb emberek csoportja számít a leghatékonyabbnak, hanem azoké, akiket a közösségen belül valaki más barátjának nevezett. Az egészség „vírusait” ?k terjesztik a leghatékonyabban....
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Az egészség tünetei
Beszélgetés Oláh Attila professzorral
Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhet?... Ha maga a jelenség nem mérhet?, akkor mérhet?k a következményei. A pszichológia a természettudományok módszereit alkalmazva vált tudománnyá. Ha ...
Mit (t)eszünk az egészségünkért?
Egy felmérés tanulságai
A lakosság több mint fele saját állítása szerint normálisan étkezik, hiszen úgy véli, szervezetébe automatikusan bekerülnek az alapvet? tápanyagok. Egyharmaduk pedig alapjában véve olyasmit eszik, ...
A rákos megbetegedések kétharmada megel?zhet? lenne
Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11 százalékkal csökkenti a rák kialakulását – hívja fel a figyelmet dr. Gy?rffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója. Az egészségtelen életmód ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
