Ittam. Beszólsz?
Na de akkor miért van annyi kocsmai verekedés? Mit?l lesznek a részeg emberek érzékenyek, s a valódi, de sokszor csak képzelt ugratásra, bosszantásra olyan agresszívek, hogy netán még ütnek is? Laurent Bčgue pszichológus, a Grenoble-i Egyetem professzora szerint ennek az lehet az egyik oka, hogy az alkohol feler?síti az intencionalitási torzítást: az italos ember mások viselkedésének akkor is szándékosságot tulajdonít, amikor abban valójában semmilyen indíték sem volt, vagy egészen más célra irányult. Ha például egy másik spicces ember véletlenül nekid?l a részegnek, az hajlamos lehet azt gondolni, hogy direkt lökdöste.
Bčgue és munkatársai férfiakkal végzett kutatásukban próbáltak választ keresni a kérdésre. A kísérleti személyeknek azt mondták, hogy az ízérzékelést vizsgálják majd. Olyan koktélt kaptak, amely grapefruit-levet, gránátalma-szirupot, borsmentát és citromlevet tartalmazott, csakhogy a csoport egyik felének poharában alkohol is volt – körülbelül 5-6 feles vodkának megfelel? mennyiség. Az ivás után fél órán át töltelékfeladatokat kellett végezniük, amíg „beütött” az ital. Ezután következett a valódi feladat: a személyeknek 50 cselekvésleíró mondatot kellett elolvasnia, és el kellett dönteniük, hogy a mondatban szerepl? személy szándékosan cselekedett-e. A mondatok között voltak olyanok, amelyekben egyértelm? a szándékosság („A n? a kulcsait keresgélte”, „A férfi begombolta a kabátját”), olyanok, amelyekben a cselekedet szándékos és véletlen is lehetett („A n? kitörölte az e-mailt”, „A férfi ráfirkált a papírra”), valamint olyanok, amelyek egyértelm?en szándéktalanok („A n? megbotlott ugrókötélben”, „A férfi megfázott”). Az alkoholt kapott és nem kapott (intoxikált) férfiak egyöntet?en helyesen ítélték meg az egyértelm?en szándékos vagy szándéktalan cselekedeteket, de a kétértelm? mondatok megítélésében már eltérés mutatkozott. Ezeket az alkoholt nem fogyasztó urak szándéktalannak, míg a „beütöttek” szándékosnak tartották.
Vajon miért befolyásolja az alkohol az intencionalitás-érzékelést? Bčgue munkacsoportja azt a nézetet képviseli, hogy józan állapotban er?s kognitív kontroll alatt tartjuk, állandóan felülvizsgáljuk a szándékossági torzítást. Ha például valaki kétértelm?en viselkedik, megpróbáljuk többféleképpen is értelmezni a magatartását. Az alkoholfogyasztás módosult tudatállapotot hoz létre, amelyben egyrészt oldódik ezt a gátló funkció, gyengül a kontroll. Másrészt besz?kül a figyelem: a részeg személyben „cs?látás” jön létre, egyszerre csak kevesebb információt tud feldolgozni. A részegek nem feltétlenül lesznek mind agresszívek, mert az alkohol az ivást megel?z? hangulatunkat, érzelmi állapotunkat er?síti fel. Aki legjobb barátai körében a jó érzés fokozására iszik, az nevetgél, viccel?dik (bár persze ennek a vidámságnak az elfogyasztott ital mennyiségével arányosan csökken a szellemi színvonala). Aki azonban munkahelyi vagy családi problémáit, frusztrációját fojtja az italba, annál csak az ivás kezdeti szakaszában érvényesül a relaxáló hatás, utána nagy eséllyel a dühös, agresszív érzések kerülnek felszínre. Ezután csak egy apró, véletlen koccanás kell, és a szándékossági torzítással kombinált, besz?kült gondolkodású részeg ember indulatai robbannak.
(ban)
Ajánlott cikkeink
Csaknem félmillió gyerek él Magyarországon alkoholista szül?vel
A gyerekek netes biztonsága terén komoly kihívások elé nézünk
A Hintalovon Alapítvány 2022-es évr?l megjelent Gyermekjogi jelentése az egészségügyi ellátórendszer nehézségei mellett felhívja a figyelmet a gyerekekre leselked? internetes veszélyekre is.
Tudatos alkoholfogyasztás karantén idején
Az alkohol ?sid?k óta része számos kultúrának, a szociális összejövetelek „olajaként” tartják számon, sok helyütt furcsán is néznek arra, aki ásványvízzel koccint. Népszer?sége ellenére tudjuk, hogy ...
Találkozás (egy hajléktalannal)
Akármennyire viszolygok az ilyen csonka találkozások kellemetlenül feszélyez?, fölöslegesen kelletlen érintkezését?l, mégsem kerülök lejjebb a járdáról – ugyanis egyetlen ilyen mozdulat, kitérés ...
Lelkünket véd? mechanizmusok - Hárításaink…
Az elhárító mechanizmusok lényegében olyan pszichés m?ködéseink, amelyek segítségével az elfogadhatatlannak gondolt, vagy kellemetlen, kínos, túl fájdalmas lelki tartalmaktól igyekszünk szabadulni.
Lehet-e a függ?séget gyógyítani?
1. Függ?ség és társadalom
A szenvedélybetegségeket, különös tekintettel a szerhasználatra, sokáig akaratgyengeségként, s?t erkölcsi hiányosságként értelmezték.
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
