Az elbizonytalanodás lélektana
Nem szeretek dönteni...
Arról viszont többen beszámolhatnának, hogy egy cip? vásárlásakor valóságos beszerz?körutakat bonyolítanak, ami legalább négy szakaszból áll: a „kinézés”, a „máshol keresés”, a „nehéz döntés meghozatala” és a „vásárlás”. Közben még lennie kell két ellen?rz? üzletmegtekintésnek, és egy hétnek a gondolkozásra, mert „biztos, ami biztos”: a legjobbat kell megvenni. Akkor mit mondhatnánk azokról az érzelmi döntésekr?l, amiket a magánéletünkben, a családi életben, vagy a munkánkkal kapcsolatban kell meghoznunk? Vagy azokról, melyek mögött a kérdések jóval homályosabbak, és arról szólnak: „jól csinálom az életem?”
Ma, a mikrogenerációk korában úgy t?nik, mintha a szül?k (X) és nagyszül?k (Baby boomer) nemzedéke nem bajlódna annyira ezekkel a kérdésekkel. Hajtják a mókuskerekeiket, és nem mindig számolnak be arról, hogy dilemmát okozna számukra, mit is csinálnak jól vagy rosszul. Pedig nekik is léteznek komoly problémáik, akár a gyereknevelés, akár az életkor, akár az egzisztenciális pozíció terén. Mégis, sokszor úgy t?nhet, fegyelmezetten menetelnek el?re – még akkor is, ha rossz irányba... „Nincs id?nk megélezni a fejszét, mert vágni kell a fát!” – lehetne a jelmondatuk. A fiatalabb generációk életét azonban sokszor az önértékelési kérd?jelekkel átsz?tt bizonytalanság jellemzi – ami azt is jelenti, hogy életük minden területén nehezebb dolguk van felmen?iknél, mert egy eleve mozgó talajon kellene biztonságos tornagyakorlatokat bemutatniuk. A talaj mozog alattuk, olykor lejt a pálya és gyorsul az id?, melyben döntéseiket meg kellene érlelniük és aztán meghozniuk. Thomas Hylland Eriksen A pillanat zsarnoksága cím? kötetét azzal kezdi, amivel általában minden „régi típusú” gondolkodó. Lehet, hogy kultúrpesszimistának, esetleg kultúrkonzervatívnak fogják ?t gondolni, de akkor is leírja: „olyan társadalomban élünk, ahol már nincs id? egy öt centiméternél hosszabb gondolat végiggondolására”.
Igaza van. A gyorsaság nem tesz jót semmilyen érzelmi folyamatnak, csak a sodródásnak kedvez, ami után törvényszer?en megjelennek a kételyek. Az id?sebb generációknak is vannak kérd?jelei az életüket illet?en, de ?k már egy kialakult vágányon haladnak. A fiatalabbak azonban gyakran még azt sem tudják, hová is kéne tenni a talpfákat, ahol majd nem siklik ki a vonat...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 5. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Döntés, választás, sors
Túlságosan is hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy az életünket küls? tényez?k határozzák meg. Elfogadjuk, hogy a lehet?ségeink korlátozottak és csak akkor tudjuk növelni a szabadságunkat, ha például ...
Urai vagyunk-e saját választásainknak?
Ki mondja ki bennünk az els? és az utolsó szót?
Lehetséges, hogy miközben hosszasan töprengünk azon, mit is tegyünk, valójában már régen meghoztuk döntésünket? Vagy talán ez esetben nem is mi döntünk, hanem az érzelmi agyunk, amelyet viszont ...
Kibújni a tojáshéjból – egy örömteli élet esélye
Mit tanít a sorskönyvr?l a tranzakcióanalízis?
A hétköznapokban a viselkedésünket programszer?en szabályozó sorskönyvet id?r?l-id?re visszatér? kellemetlen epizódok formájában észleljük, ugyanakkor szervesen a személyünkhöz tartozóként éljük át – ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
