„Talán bábok vagyunk, bábok, akiket a társadalom láthatatlan zsinórjai rángatnak” S. Milgram
Hirdetés
2017-06 lapszámban megtalálható
Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletb?l?
Újragondolt engedelmesség
Milgram híres kísérletében hétköznapi embereknek fokozódó er?sség? áramütést kellett adniuk egy idegennek, hogy a kutatók tesztelni tudják a büntetés hatását a tanulásra. A kísérlet célja azonban nem a büntetés és a tanulás kapcsolatának feltárása volt.
A valódi kérdés az volt, hogy az átlagosnak tekinthet? emberek meddig hajlandóak elmenni, ha egy tekintélyszemély széls?ségesen negatív tettek végrehajtására kéri ?ket. A kísérlet megdöbbent? eredménnyel járt: az alaphelyzetben, ahol a „tanár” és a „tanuló” két külön szobában tartózkodott és csak rádión kommunikálhattak egymással, a vizsgálatban részt vev?k 65 százaléka halálos er?sség? áramütést adott a tanulónak. A f? kérdés a mai napig nyitott: miért voltak hajlandóak sérülést okozni a tanárok a tanulóknak?
A Milgram-kísérlet aktualitását jól mutatja, hogy a Santa Clara Egyetem kutatója, Jerry Burger 2009-ben, a lengyel Dariusz Doli?ski és társai pedig 2017-ben tették közé azokat a kutatásaikat, amelyek bizonyos módosítások mellett megismételték a kísérletet, és nagyjából hasonló eredményeket kaptak, mint Milgram annak idején.
Hirdetés
Az engedelmesség jelensége azért is jelent nagy kihívást, mert annak ellenére, hogy ismerjük a negatív következményeit, mégis szerves része mindennapjainknak. Gyerekkorunk óta arra vagyunk nevelve, hogy engedelmeskedjünk a minket körülvev? tekintélyszemélyeknek, legyenek azok tanárok, orvosok, rend?rök, vagy éppen óvodai gondozók. Életünk során hamar megtanuljuk, hogy értékeljük az engedelmességet, hogy bízzunk a tekintélyben, és azt is, hogy általában legyen egy olyan várakozásunk, hogy lesz valaki, aki majd parancsol egy adott helyzetben... Úgy t?nik, nem az okozza a gondot, hogy az emberek képtelenek ellenállni egy rosszindulatú vezet?nek, hanem az a nehéz, hogy felismerjék: egy látszólag racionális és jó szándékú autoritás valójában akár gonosz célokért is küzdhet. Ha elfogadjuk, hogy az engedelmesség a társas együttélés szükséges velejárója, akkor a lényegi kérdés talán éppen az: meg tudjuk-e tanítani a társadalom tagjainak, hogy megkülönböztessék egymástól a jó és a rossz tekintélyt? A cikk elején idézett mondatot Milgram végül így fejezte be: „… bár lehet, hogy bábok vagyunk, de olyan bábok, akik tudatossággal rendelkeznek. Talán éppen ez a tudatosság az els? lépés a felszabadulásunk felé.”
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 6. számában olvasható
2017-06 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
A klikkesedés hatása a dohányzás elterjedésére
Konformizmus a tinik világában
Ebben az esetben már nem olyan könny? nemet mondani és visszautasítani a cigarettát, mivel ezzel kiesnek a közös programból, id?vel a társaságból is. Ennek a „büntetésnek” az elkerülése érdekében ...
IQ – tévedések vígjátéka?
Ha Magyarországon, vagy bármely más európai, észak-amerikai országban egy kreatív munkára embereket keresnek, az állásajánlatban gyakran megjelenik az ideális jelölt magas intelligenciája, mint ...
Urai vagyunk-e saját választásainknak?
Ki mondja ki bennünk az els? és az utolsó szót?
Lehetséges, hogy miközben hosszasan töprengünk azon, mit is tegyünk, valójában már régen meghoztuk döntésünket? Vagy talán ez esetben nem is mi döntünk, hanem az érzelmi agyunk, amelyet viszont ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.