Az Er? megszállottja                                                                              

A cyberbullying egyik legels?, széles körben ismertté vált példája a kanadai Ghyslain Raza esete. Ghyslain – akit az utókor mindörökre csak „Star Wars Kid”-ként fog emlegetni – 2002-ben filmet készített magáról, ahogy egy partvisnyéllel hadonászva utánozza a Csillagok háborúja jedi lovagjait. A 15 éves, túlsúlyos srác abszurd mozdulataival kétségkívül szórakoztató látványt nyújtott. Így gondolták ezt osztálytársai is, akik a videót megtalálták és feltették az internetre, nem sejtve, hogy tettük milyen nem várt népszer?séget hoz higanymozgású társuk számára. Néhány nap után ugyanis azt vették észre, hogy milliók töltötték le a kiszivárogtatott felvételt. A Star Wars Kölyök pillanatok alatt „netes mémmé” – azaz az emberek tudatába kiirthatatlanul befészkel?d?  “kultúra-génné” – vált. 2004-ben még egy honlap is készült, ahová a videó eredeti és kreatív módon megszerkesztett változatai kerültek fel. Az oldalt 900 millióan keresték fel két év alatt. Ha szándékosan történik mindez, alighanem a világ egyik legsikeresebb reklámkampányáról beszélnénk, így azonban az egyébként is önértékelési problémákkal küzd? Ghyslain megaláztatásként élte meg, s miatta többször kellett iskolát váltania, végül pszichiátriai segítségre szorult. 

Ismétl?d? agresszió

A Star Wars Kölyök története jó példa arra, hogy mit is jelent az elektronikus zaklatás. A cyberbullying olyan szándékosan elkövetett, többször megismételt ártalmas cselekedet, amit elektronikus kommunikációs eszközök közvetítenek. A zaklatás történhet emailben, mobiltelefonon, online felületeken, mint például honlapokon, blogokban, netes játékokban, közösségi oldalakon, stb. Az agresszió rendkívül változatos formákban nyilvánulhat meg: a fenyeget? emailekt?l az identitásrabláson át a kiközösítésig vagy rosszindulatú pletyka terjesztéséig bármilyen formát ölthet, vagy – mint az el?bb tárgyalt esetben – olyan információ közzétételét is ide értjük, amit az áldozat maga nem szeretne senkivel sem megosztani. Az ismétl?dés is tágan értelmezend?: az el?bbi példában egy id? után már nem az osztálytársak, hanem teljesen ismeretlen emberek folytatták a zaklatást, pusztán azáltal, hogy továbbították a videót.

A terror evolúciója

A netes technológiák köre a Star Wars Kölyök esete óta jelent?sen b?vült: id?közben megjelentek a közösségi oldalak, a blogok, az okostelefonok és a twitter, miközben bizonyos formák, mint például a chatszobák a feledés homályába merültek. Az információ egyre gyorsabban és egyre akadálytalanabbul terjed, és ennek a folyamatnak – úgy t?nik – legkevésbé a felhasználók kívánnak gátat szabni. Egyes szolgáltatók – mint a Google és a Facebook – gyakorlatilag a személyes információink alapján kifejezetten nekünk címzett reklámokból élnek, így érdekük, hogy minél több adatot tároljunk magunkról távoli számítógépeiken. Talán ennek is köszönhet?, hogy a magánélet védelme látszólag egyre kevésbé érdekli az internet polgárait. Sokan önként teszik ki magukat a cyberbullyingnek, hiszen a neten válogatás nélkül osztják meg életük eseményeit, bele sem gondolva, hogy a közzétett információk rossz kezekbe kerülve karrierünk végét jelenthetik, vagy szociális ellehetetlenülésünket okozhatják.

Régi probléma új köntösben

A „hagyományos” iskolai (és munkahelyi) zaklatást már jó ideje vizsgálják a pszichológusok, így felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága az elektronikus zaklatást különálló jelenségként kezelni. Egy 2006-os kutatás azt találta, hogy bár jelent?s átfedés van a hagyományos és elektronikus bullying elkövet?i és áldozatai között, a kiváltott hatás szempontjából különbség mutatkozik, ugyanis az újfajta “terror” több kutató szerint érzelmileg megterhel?bb, mint ódivatúbb formája.

2003 októberében történt a cyberbullying els? tragikus kimenetel? eseménye. A 13 éves Ryan Patrick Halligan gyermekkora óta tanulási nehézségekkel küzdött, s évek óta osztálytársai gúnyos megjegyzéseinek céltáblája volt. A hetedik osztály végére aztán helyzete megoldódni látszott, mert korábbi zaklatójával sikerült zöld ágra verg?dnie, s?t, közeli barátságba került egyik csinos osztálytársn?jével is, akivel a nyári szünetben kezdett el chatelni. Ryan várakozással telve tekintett az ?szi tanévkezdés elé, remélve, hogy a jöv?ben talán minden könnyebben megy. Az új tanévben azonban keser? csalódás érte: kiderült, hogy a kibékülés és az új ismeretség csak további eszköz volt megaláztatására. Az interneten kicsalt intim információkat felhasználva az egész iskola el?tt nevetségessé tették Ryant. A fiú nem bírta tovább elviselni a folyamatos megaláztatást és végül a házuk fürd?szobájában felakasztotta magát. Ezzel Ryan Halligan lett a cyberbullying els? ismert halálos áldozata. 

Miért lehet érzelmileg megterhel?bb az elektronikus terror a hagyományosnál? 

Egyrészt azért, mert sokkal nehezebb elmenekülni el?le. Az iskolai zaklatás véget ér az intézmény kapujánál – a cyberbullying azonban csak ott kezd?dik. Ráadásul abban a közegben, amelyben a gyerekek manapság a legtöbb id?t töltik: az online világban, ahol az egymás közti kommunikáció és szórakozás legnagyobb része zajlik. A másik fontos tényez?, hogy az elektronikus zaklatás a legtöbbször anonim, vagy álnéven történik. A kutatások szerint az ilyen esetek felében nem lehetett kideríteni, hogy kit?l eredt a támadás. Ez ugyanis lehet?séget ad azoknak is, akik egyébként soha nem bonyolódnának bele egy szemt?l szembeni konfliktusba. A harmadik fontos különbség, hogy a cyberbullying általában egy sokkal nagyobb “színtéren”, az online nyilvánosság el?tt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak, a közösség kitaszítottjának érezheti magát. Mindezek a tényez?k azt eredményezik, hogy a cyberbullying áldozatai koncentráltabb formában kapják a megaláztatást és frusztrációt.

A legtöbb esetben szerencsére nem végz?dik öngyilkossággal a zaklatás, ám a szakemberek a cyberbullyingnak tulajdonítható tinédzser öngyilkossági mutatók emelkedését?l tartanak. Ezt az aggodalmat azonban adatok még nem támasztották alá.

Nem csak gyerekek 

A cyberbullying az általános és középiskolások életében a legjellemz?bb: a tanulók közel egyötöde áldozatként, tizedük pedig elkövet?ként van jelen ezekben a helyzetekben. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy mindez csak a gyerekeket érinti. A jelenség – csakúgy, mint a bullying „offline” formája – a feln?ttek életében is felbukkanhat, például a munkahelyen. Egy 2007-es angol felmérés szerint a tanárok ötödrésze válik cyberbullying áldozatává, amiben jelent?s szerepe van az online környezet anonimitásának, és a tanár tekintélyszemély mivoltának. Egyéb hivatásokról és a feln?ttek más élettereir?l még nem készültek kiterjedtebb vizsgálatok az elektronikus terror témakörében.

A jedi visszatér

És hogy mi történik hosszú távon a cyberbullying áldozataival? Longitudinális, azaz a résztvev?ket több éven át követ? pszichológiai vizsgálat e tárgykörben még nem készült, ám néhány egyéni esetr?l beszámolt a sajtó. A Star Wars Kidr?l a Business Insider magazin idei cikke azt derítette ki, hogy miután peren kívül megegyezett a videót elterjeszt? osztálytársak szüleivel, szép lassan rendez?dött az élete. Jelenleg jogi egyetemet végez, leadta súlyfeleslegét és éppen szül?városa, Trois-Rivičres kulturális hagyományainak meg?rzéséért dolgozik. Minden jel szerint kiváló fizikai és mentális állapotnak örvend. Példájából láthatjuk, hogy habár az elektronikus terror igen kártékony folyamat, ami széls?séges esetben tragédiába is torkollhat, hatásaival és következményeivel nem lehetetlen megbirkózni. 

T?zfalak és a hármas szabály

Parry Aftab, internetbiztonságra szakosodott amerikai ügyvédn? fiatalkorúak számára kifejlesztett tréningprogramjában három cselekvési módot nevez meg, amit a gyerekeknek ajánlatos betartaniuk, ha cyberbullyinggal szembesülnek. El?ször is hagyják abba, amit éppen csinálnak, legyen szó chatelésr?l, email-írásról, vagy bármilyen online tevékenységr?l. Ezt követ?en használják a legtöbb szolgáltatásban megtalálható blokkolás funkciót a zaklatóval szemben. Végül mondják el egy feln?ttnek, hogy mi történt. Nehéz helyzetben vannak a szül?k, hiszen olyan terület szabályait kell megtanítaniuk gyerekeiknek, amelyeket ?k maguk kevésbé ismernek, mint csemetéik. A WiredSafety.org alapítója kiemeli, hogy a legtöbbet a megel?zéssel, azaz felel?s internethasználattal tehetünk az elektronikus zaklatás ellen. 

Példák a cyberbullyingre 

Felzaklató tartalmú anonim üzenetek (szöveg, kép, videó) küldése e-mailben, SMS-ben, chaten vagy közösségi oldalon

Személyes felhasználói fiókba (e-mail, közösségi oldal, stb.) való jogosulatlan belépés

Valaki más online személyiségével való visszaélés

Bármilyen privát információ megszerzése és annak beleegyezés nélküli elterjesztése

Személyes kép vagy videó szerkesztése úgy, hogy az azon szerepl?t megalázó helyzetbe hozza vagy nevetségessé tegye, s ennek a terjesztése

Mobiltelefonra érkez? anonim hívások

Honlap vagy blog létrehozása valakinek a lejáratása céljából

Személyes honlap, blog feltörése és módosítása

Internetes szolgáltató vagy a hatóságok valótlan tájékoztatása annak érdekében, hogy valakit hátrányos következmény érjen, például kizárják egy honlapról, vagy házkutatást tartsanak nála

Rosszindulatú pletykák terjesztése online eszközök segítségével

Online hozzáférés meggátlása – például jelszóváltoztatással

Kirekesztés, negligálás („leveg?nek nézés”) online környezetben

Mit mondjunk a gyereknek? 

Netezz biztonságosan!

Az interneten rengeteg mindent megtudhatsz egy csomó dologról. Ezek nagy részér?l jó, ha tudsz, egy sor dologgal viszont jobb, ha sose találkozol.

Védd a webes identitásod!

Simán megeshet, hogy évek óta chatelsz valakivel és úgy érzed, nagyon jól ismered, s az illet?r?l kiderül, hogy nem az, akinek kiadja magát, vagy bizonyos dolgokban folyamatosan hazudik! Vannak olyan feln?ttek, akik kimondottan gyerekekkel, fiatalokkal akarnak chatelni, mert hátsó szándékaik vannak. Tartsd ezt észben, amikor chatportálokon jársz!

Biztonságos jelszó

Egy helytelenül megválasztott jelszó olyan a hackerek számára, mint egy nyitott ajtó. Nekik ugyanis megvannak az eszközeik arra, hogy az összes lehetséges jelkombinációt kipróbálják, vagy egész szótárnyi szó/szám-kombinációt leteszteljenek. Ne engedd be ?ket az internetes magánéletedbe!

Biztonságos webcamhasználat

Jó, ha látod a beszélget?társadat, de ne felejtsd el, hogy olyanok is láthatnak téged, akiket nem ismersz! Webkamerával készített képeidet feltölthetik és másolhatják is az interneten, ezért a legjobb, ha nem használsz kamerát, ha nem ismered személyesen a beszélget?társadat.

Közösségi oldalak

Hogyan tudsz élni a közösségi oldalak lehet?ségeivel anélkül, hogy visszaélnének adataiddal vagy kihasználnának? Használd az eszed, miel?tt közzéteszed! Légy óvatos, nem mindegy, milyen információkat teszel ki a profilodra! Nem tudhatod, kik a barátod barátai, vagy a barátod barátainak a barátai.

Zaklatás esetén

- Ne válaszolj olyan üzenetekre, amiket bosszantó vagy zaklató céllal küldtek. Ez csak er?szakra ösztönöz.

- ?rizd meg az üzenetet; nem kell elolvasnod, de tartsd meg bizonyítékként. Nagyon fontos, hogy nyoma legyen az esetnek, amikor segítséget kérsz, vagy jelenteni akarod valakinek.

- Jelentsd a problémákat olyan embereknek, akik tenni tudnak az ügy érdekében. A kezedbe veheted az irányítást, ha nem nyugszol bele abba, hogy böngészés közben bántó tartalommal találkozol, ha jelented a weboldal tulajdonosának. A törvényellenes eseteket jelenteni kell a hatóságoknak.

- Blokkold a küld?t. Nem kell elt?rnöd, hogy valaki zaklasson – blokkold a nem kívánatos küld?ket!

- Mondd el valakinek, akiben megbízol. Az üggyel kapcsolatos intézkedés els? lépése, hogy elmondod a szüleidnek, barátoknak, tanárodnak, csoportvezet?dnek, vagy a segélyvonal egyik munkatársának.

- Becsüld magad és becsülj meg másokat - az internetezés nagyon nyilvános és nagyon valódi dolog, még akkor is, ha ezt nem érzed mindig így. Ismerd a jogaidat! Légy kreatív! Légy önmagad! Ne ess ki a szerepedb?l!