Nevetéssel a félelem ellen

Riddikulus! – hangzott el a varázsige, és az addig félelemkelt? személy vagy dolog azonnal valamilyen mókás, nevetséges formát öltve elvesztette riasztó jellegét. Így m?ködött ez Joanne Kathleen Rowling Harry Potter regényében. Vajon a varázslat m?ködik a valóságban is?

„Két pont között a legrövidebb út a mosoly”

Vajon a varázslat m?ködik a valóságban is? Használható a humor félelemoldásra, esetleg gyógyításra?

A gyógyítás természetesen komoly dolog. Egy személy, egy család, egy közösség testi, lelki, szellemi, spirituális egészségének fenntartása vagy helyreállítása nem képezheti vicc tárgyát. Emiatt mintha alábecsülnénk a humor gyógyító szerepét, annak ellenére, hogy tudjuk: egy-egy szívb?l jöv? nevetés sok feszültséget oszlat el, rengeteg problémát képes megoldani. Természetesen mindig fontos szem el?tt tartani, hogy a klienssel, a pácienssel együtt, és nem rajta nevetünk.

Hirdetés

Amikor a Santiago de Compostelába vezet? 800 km-es gyalogtúrát jártam, találkoztam egy dán közhivatalnokkal, aki – saját bevallása szerint – azért indult útnak, mert depressziótól szenvedett, és szeretett volna meggyógyulni. Ahogy mentünk, mendegéltünk, cipeltük a hátizsákot, szenvedtünk a t?z? naptól, azt vettük észre, hogy egyre több viccet mesélünk egymásnak. Délutánra már az izzadságra, szomjúságra, fáradtságra fittyet hányva felh?tlenül szórakoztunk. Természetesen nem gondolom, hogy útitársam egy nap alatt kigyógyult volna a depressziójából, de talán megtette az els? lépést a gyógyulás felé vezet? úton.

Félelem és lámpaláz ellen

A humor számos akadályon képes átlendíteni bennünket. Ilyen például a félelem. Mi mindent?l szoktunk félni? Sötétségt?l, pókoktól, kígyóktól az emberek többsége tart. Ventis, Higbee és Murdock 2001-es vizsgálata szerint a pókoktól való félelem legy?zhet? a humor fegyvere segítségével. A kutatók 40 kísérleti személy bevonásával végezték kísérletüket, a résztvev?ket három csoportba osztották. Az egyik csoport semmilyen kezelést sem kapott, ?k szolgáltak kontrollként. A másikban szerepl?k esetében ún. szisztematikus deszenzitizálást alkalmaztak, azaz relaxáció során pókokkal összefügg? jeleneteket kellett elképzelniük. A harmadik csoport tagjai pókokkal kapcsolatos mókás feladatokat kaptak, pl. vicces neveket kellett adni egy tarantulának, vagy „pókos” képregény-jelenetekhez kellett szellemes feliratokat kiötölniük. Az eredmények szerint a humor segítségével történ? félelemoldás legalább annyira hatékonynak bizonyult, mint a szisztematikus deszenzitizálás.

A humor a lámpaláz ellen is hasznos fegyvernek bizonyul. Koncerten fellép? zenészeknek szokták ajánlani, hogy képzeljék el a közönségüket valamilyen mókás helyzetben, így kevésbé fognak izgulni a színpadon. Vizsgázó hallgatók számára régóta ismert „gyógyír”, hogy a vizsgadrukk leküzdése érdekében képzeljék el a vizsgáztatót alsónem?ben, valamilyen nevetséges helyzetben. (Most csak reménykedni tudok abban, hogy az én hallgatóim vagy nem olvassák ezt a cikket, vagy nincs túl élénk képzel?erejük.)

A nevetés félelemoldó szerepe jól hasznosítható a tanulás során is (hátha mégis olvassák a tanítványaim e cikket). A tananyag hosszú távú emlékezetben történ? rögzítését nagymértékben segíti, ha a tanulnivalót különböz? érzelmekkel kapcsoljuk össze. Még eredményesebb a tanulás, ha ezek az érzelmek pozitívak. Gyermekkorunkban mindent játszva, szórakozva, többnyire nevetve tanultunk meg. Emlékezzünk csak az óvodai foglalkozásokra! Miért ne tehetnénk ezt feln?ttként is? Ha a tanulás jó hangulatban történik, akkor – mintegy „mellékhatásként” – összetartó tanulóközösségek alakulnak ki, akik a nevetés relaxáló hatása mellett eredményesebben képesek elsajátítani a tananyagot. Ezt Cueva és munkatársai 2006-ban született kutatási eredményei is igazolják.

Humor a gyógyításban

„Jól meg kell ijeszteni a betegeket, és majd betartják az utasításokat” – hallottam egyszer egy id?s orvostól. Annak idején, amikor praktizált, valószín?leg ezt tapasztalta. Manapság egyre kevésbé hatnak az egészségmeg?rzés vagy gyógyulás érdekében alkalmazott ijeszt? érvek – s?t, a betegek egy része kifejezetten ellenáll ezeknek. Ahogy a régi vicc mondja: az orvos azzal fenyegeti dohányzó betegét, hogy minden elszívott cigaretta egy szög a koporsójába, mire a beteg így válaszol: „Mit érdekel engem, ha a koporsóm úgy fog kinézni, mint egy sündisznó?” Az empatikus, a klienssel, beteggel együtt nevet? gyógyító sokkal hatékonyabban tud dolgozni, hiszen képes partneri viszonyt kialakítani a páciensével.

A halállal szembenézni és az arcába nevetni sohasem könny?. Nabi 2016-ban zajlott kutatásában 187 személy vett részt: rákos elváltozás keresésére vonatkozó vizsgálatokat kellett önmagukon elvégezniük. A betegségt?l való félelem ilyen esetekben arra hajlamosítja az embereket, hogy szemet hunyjanak a gyanúra okot adó tünetek észlelése során, azaz becsapják magukat. Ez persze az életükbe kerülhet. A kísérlet során here- és mellrák vizsgálatára ösztönz?, komoly vagy humoros videókat néztek a résztvev?k. A tapasztalatok szerint a vicces videók jobban felkeltették a figyelmet, mint a komolyak, és nagyobb mértékben vették rá az embereket az önvizsgálat elvégzésére.

A bohócdoktorok sikeres kórházi tevékenysége szintén alátámasztja, hogy a humor eszköze alkalmas a félelem feloldásán keresztül támogatni a gyógyító tevékenységet. Már a Patch Adams cím? film 1998-as bemutatója el?tt is népszer? volt ez a hivatás, azóta azonban még inkább terjednek a nevetés félelemoldó szerepét mesteri módon alkalmazó szervezetek. Maga Patch Adams ma is dolgozik, szerte a világon segít a gyógyulni vágyó beteg gyermekeknek. A YouTube-on található videói arról árulkodnak, hogy gyakran háború sújtotta területeken is képes felvidítani súlyos sérülésekt?l szenved? kis pácienseit.

Nevetésterápia

„Két pont között a legrövidebb út a mosoly” – tartja a mondás. Intra- és interperszonális konfliktusmegoldások eszközeként egyaránt szerepelhet a nevetés. Egyes munkahelyeken nevetéstréningeket alkalmaznak az er?s stressz, s?t, depressziós betegek betegségének enyhítésére. Chuchuen és munkatársainak 2015-ben folytatott kutatásai szerint a mélylégzést, hangképzést, mimikai és aerobik-gyakorlatokat egyaránt tartalmazó tréning az egészségmagatartás el?mozdításának hatékony eszköze lehet.

Vajon feltétlenül valamilyen mulatságos dolognak kell történni ahhoz, hogy nevetni kezdjünk? A válasz nem is annyira egyértelm?, mint amilyennek els? hallásra t?nik. A nevetésterápia kidolgozói és alkalmazói szerint a mesterségesen, tehát minden küls? vagy bels?, nevetésre késztet? inger nélkül, csak önmagáért a nevetésért kezdeményezett kacagás bár kezdetben er?ltetettnek t?nik, a kés?bbiekben önmagát er?síti. Természetesen a gyakorlat sokkal jobban megy csoportban, ahol már az is mulatságos, hogy mások milyen er?feszítéseket tesznek ahhoz, hogy el tudják nevetni magukat. Kés?bb már egymáson, egymással is nevetnek a résztvev?k.

Madan Kataria, a Hahota-Klub mozgalom megalapítója szerint érdemes mindennap 10-15 perces nevetéssel kezdeni a munkát – a reggeli vidámság ugyanis megalapozza az egész napi hangulatunkat. Aki úgy érzi, ez komoly nehézséget jelent számára, a reggeli ébredés után botorkáljon oda a tükörhöz és próbáljon belemosolyogni. Az arc, amit látni fog, eleve mosolyra, vagy épp nevetésre késztet. Tudom, tapasztalom mindennap…

2018-01 lapszámban megtalálható