Hirdetés

Gyermekek, akik „kilógnak” a sorból

Általában nehéz feldolgozni azt, ha valaki nem tud beilleszkedni valahova. Különösen igaz ez akkor, ha egy szül? a gyermekét látja ilyen helyzetben. 
Gyermekek, akik „kilógnak” a sorból
Honnan tudhatja a kisgyermekét nevel? friss szül?pár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

„Robival a legritkább esetben tudunk elmenni bevásárolni. Megmondom ?szintén, egyedül inkább nem vállalkozom erre, amióta megtapasztaltam azt a tehetetlenséget, amit egy bevásárlás alatti dühroham közben és után érzek. Látszólag érthetetlen és irracionális okai vannak, hogy ez a roham elkezd?dik. Például nem megyünk végig egy bizonyos árusoron, vagy nem jól mondtam egy mondatot. Ránézett vagy hozzászólt egy számára idegen, vagy nem bontom fel az üdít?t, mert még nem fizettük ki.  Ha pedig felbontom, nem ízlik neki. Van, hogy ugyanaz a helyzet legközelebb már nem probléma számára, hanem egy másik dolog jön el?. Kiszámíthatatlan ez a viselkedés, nehezen látunk benne logikát, ezért úgy érzem, megel?zni is lehetetlen. A dühroham alatt pedig sajnos tehetetlenek és eszköztelenek vagyunk. Úgy érzem, szinte mindent próbáltunk már: ha hozzászólok, úgy t?nik, nem hallja, ha hozzáérek vagy próbálom megölelni, csak olaj a t?zre. Mindenki minket néz, de ezen már túl vagyok, nem érdekelnek a többiek. Viszont minden egyes alkalommal, amikor elindulunk vásárolni, a szorongástól gyomorgörcsöm van.”  (Évi, a hároméves Robi édesanyja)

Hirdetés

Mégis, honnan tudhatja a kisgyermekét nevel? friss szül?pár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél? Az internet, modern korunk els?dleges információforrása legtöbbször még több bizonytalanságot és szorongást okoz, a nagyszül?k tanácsait pedig talán meghallgatjuk, de megfogadni már nem mindig sikerül.

A fejl?dési zavarok megállapítása rendkívül bonyolult és összetett, hiszen a vizsgálat magában a fejl?dés folyamatában történik. Teljesen normálisnak tekintjük, hogy vannak olyan állomások, melyekre az egyes készségek másképp érnek be: hol rövidebb, hol hosszabb id? alatt, hol megkésve, hol terel?úton. Végül beérnek, és már nincs jelent?sége a késésnek, hiszen a fejl?dés, az út folytatódik tovább. Tipikus példa erre, hogy a mozgás- és beszédfejl?dés, vagy akár a szobatisztaságra szoktatás során intervallumokban gondolkodunk. Nem kell minden gyermeknek ugyanabban az életkorban járni, elkezdeni beszélni, szobatisztává válnia. A normalitásba belefér a fejl?dés ütemének változatossága. Mégis jelzésérték? lehet, ha ebben jelent?s eltérések vannak, és a gyermek „kilóg” a kortársai közül.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Évi fent olvasható mondatai alapján több dologra is gondolhatunk: Robi épp dackorszakban van, teljesen normális a „hiszti”, hiszen a határait próbálgatja, és kés?bb ezt majd kinövi. Lehet egy olyan fantáziánk is, hogy a szül?k nem elég szigorúak Robival, nekik van szükségük arra, hogy határozottabbak legyenek. És gondolhatjuk azt is, hogy Robi fejl?dése esetleg eltér az átlagostól, valamilyen fejl?dési sajátosság, leginkább az autizmus spektrum-zavar (ASD, Autism Spectrum Disorder) jeleivel állunk szemben.

Bármelyik változat esetén érdemes szakember segítséget kérni, hiszen a legfontosabb szempont az, hogy a szül?k és Robi is bajban vannak, tanácstalanok, mindennapi életüket jelent?sen befolyásolja ez a probléma. Az autizmus egy spektrum-zavar, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs két egyforma, autizmussal diagnosztizált ember, hiszen a tünetek súlyossága, formája, típusa, és a problémák okozta nehézségek nagymértékben különböznek. Mégis, minden autizmussal érintett ember közös jellemz?je, hogy az alábbi két területen valamilyen eltérést látunk az átlagtól: az egyik a szociális kommunikáció folyamatában, a másik a viselkedésben mutatkozik.

  • A szociális kommunikációs problémák tünetei nagyon sokfélék lehetnek: az autizmus spektrum zavarral él?k körülbelül egyharmada egyáltalán nem beszél, de el?fordul az is, hogy a beszédfejl?dés nagyon korán elkezd?dik és rendkívül választékos, gazdag szókincs? lehet. Nemcsak a verbális, hanem a nem verbális kommunikáció területe is érintett: többek között problémás lehet a gesztusok megértése, a szemkontaktus tartása, mások érzelmeinek és szándékainak felismerése, a beszélgetés kölcsönösségének megélése.
  • A viselkedés terén jellegzetes a visszatér?, úgymond repetitív viselkedési minta, mely egyfajta rugalmatlansággal jár. Van úgy, hogy a napi szokásoktól való eltérés okoz különböz? fokú nehézséget. Például a gyermek ragaszkodik ahhoz, hogy mindig ugyanarra a székre üljön az ebédl?ben, ugyanazt vagy ugyanolyan típusú ruhát viseljen, ugyanazon az úton menjen óvodába vagy iskolába. Többféle rituális szokása is lehet: például bizonyos sorrendben érint meg tárgyakat, embereket, sorba rendez játékokat, ritmusos tevékenységeket végez, mint az önringatás vagy a kéz repked? mozdulatai. Speciális érdekl?dést mutathat bizonyos területeken, amelyben „kis tudósként” mozog. Ebben a motivációja rendkívül magas és a családtagok általában meglep?dve tapasztalják, mennyire tájékozott például a dinoszauruszok vagy az elektromosság világában.

Az ASD el?fordulása

nem függ az egyes földrajzi területekt?l, különböz? népcsoportoktól, szociális helyzett?l, iskolai végzettségt?l – de az is bebizonyosodott, hogy az id?sebb szül?knek nagyobb eséllyel születik az autizmus tüneteit mutató gyermeke.

Az Amerikai Járványügyi Hivatal 2018-as adatai szerint az ASD el?fordulása viszonylag magas (59 gyermekb?l 1 kap ASD diagnózist). Bár hazánkban ennél alacsonyabb az ilyen diagnózisok száma, az utóbbi 10 évben ez folyamatosan emelkedik. Ennek hátterében nem az ASD el?fordulásának emelkedése, hanem a diagnosztikus eszközök finomodása, a szemlélet változása áll.

Fiúknál négyszer gyakoribb, mint lányoknál, de felmerül, hogy ez az arány valójában kisebb, hiszen a lányok tünetei kissé más jelleg?ek, illetve jobban kompenzálják azokat. Inkább arról van szó, hogy a lányok tüneteit nehezebb azonosítani, ami azzal jár, hogy elmarad a megfelel? diagnózis – és sajnos így a megfelel? kezelés is. A legtöbb gyermeknél még mindig négyéves kora után ismerik fel, holott sokkal korábban, már kétéves korban is fel lehet állítani ezt a diagnózist.

Mi okozza az autizmust?

Az biztos, hogy a véd?oltások, a vitaminhiány, a környezeti szennyez?dések, az anyai táplálkozás, a császármetszés vagy a rideg szül?i magatartás nem okoznak autizmust. Kialakulásának hátterében egyértelm?en genetikai meghatározottság áll, hiszen a tüneteket 80 százalékban magyarázzák genetikai faktorok, ami rendkívül magas örökölhet?séget mutat. A helyzet azért ennél bonyolultabb: biztos, hogy nem egy, hanem több gén együttes szerepe és kombinációja, illetve esetleg a környezettel való interakciója következtében láthatjuk az autizmus specifikus tüneteit. Ennek pontos meghatározása még folyamatban van, de a tünetek családi halmozódása egyértelm?en látszik.

Szül?k visszaemlékezései ASD-vel diagnosztizált, ma már feln?tt gyermekeikr?l

 „Állandóan mozgott, pörgött, forgott és folyamatosan beszélt, mint akit felhúztak. Lefárasztotta az egész családot.”

„A fiam nyolcévesen is csak pépes ételt volt hajlandó enni. Azóta is nagyon válogatós, az evés, úgy ahogy van, egyáltalán nem érdekli.”

„Nagyon rossz alvó volt. Nehezen aludt el, keveset aludt, többször felébredt. Úgy érzem, 15 évig én sem aludtam, annyiszor fel kellett kelnem hozzá.”

„A legtöbb dologtól szorongott: az óvodában volt egy dadus, aki elég er?sen sminkelte magát. Kati nagyon félt t?le, nem nézett rá, még a nevét sem mondhattuk ki otthon. Moziba nem jártunk, mert hangos volt, táborba nem ment, mert félt máshol aludni, az iskolában szerintem soha nem feleltették, mert képtelen volt megszólalni. Legjobban otthon szeretett lenni és könyvet lapozgatni. Azt nagyon élvezte.”

„Rengetegszer fájt a hasa, a feje. A fájdalmat és a sérüléseket egyébként egyáltalán nem t?rte, ha elesett és felhorzsolódott a térde, képes volt órákig üvölteni utána.”

Az ASD általában nem jár egyedül

Az esetek nagy részénél az autizmus mellett más, azzal együtt el?forduló, illetve a tüneteket még jobban megnehezít? állapotok is fennállhatnak. Ilyen a figyelemzavar, a hiperaktivitás, a tikek, a szorongás, az intellektuális nehézségek, a hangulati problémák. Az ASD-ben szenved?knél gyakoribb az alvászavar, az étkezési, gyomor- és bélrendszeri probléma vagy az epilepszia. Gyakrabban el?fordulhat önsért? viselkedés (mint pl. saját maga ütögetése, b?rtépkedés, stb.), és más kényszeres jelleg? cselekvés vagy sztereotíp mozgászavar, pl. önringatás.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ebben az állapotban a szenzoros tünetek, vagyis a szenzomotoros feldolgozás zavara a legtöbb ASD-vel diagnosztizált gyermeknél jellegzetes képet mutat. E problémák megértése és felismerése nem mindig egyszer? feladat. Az ingerekre adott túlságosan heves vagy éppen túl gyenge reakció tartozik ebbe a körbe, ami bármely érzékszerv esetén el?fordulhat. Ez azt jelenti, hogy a gyermek vagy széls?ségesen elkerül, vagy túlságosan keres bizonyos ingereket. Az egyes érzékszervek érzékenysége is eltér? lehet – van, hogy egyik nap egy bizonyos inger elviselhetetlen számára, más napokon pedig ugyanaz nem okoz problémát.

 

Példák a szenzoros érzékenységre

Hallás

A gyermek befogja a fülét, hogy kizárja a számára kellemetlen hangokat (porszívó, motorzúgás, a villa tányérhoz való súrlódása stb.) vagy éppen keresi ezeket, és például folyamatosan ütemes zajt kelt vagy a porszívó hangjára nyugszik csak meg.

Látás

Lehet, hogy látása kifinomult,éles, és az átlagosnál többször szereti nézni a különböz? fények játékát, de az is el?fordulhat, hogy a napfény zavarja, ezért kénytelen folyamatosan napszemüveget hordani.

Egyensúly

Nem szeret mászókára mászni, fél a magasban, bizonytalan a mozgása. Az is jellegzetes lehet, ha nagyon szereti a pörgést, forgást, folyamatosan hintázik, ingerelve ezzel az agy egyensúlyrendszerét.

Tapintás

Mindennaposak lehetnek az öltözködéssel kapcsolatos gondok. Ha pl. más mosóporral mossák ki a ruháját, túlérzékenyen reagálhat és nem hajlandó felvenni többet. Kerüli az érintést, nem szereti, ha puszilgatják, zavarják a ruhán a gombok, a cipzár. Ennek az ellentéte is el?fordulhat, amikoris folyamatosan keresi a fizikai kontaktust és nagyon sz?k, szoros ruhákat hord. Fájdalomt?rése extrémnek t?nhet, úgy látszik, hogy a hideget, meleget nem tudja megkülönböztetni.

Ízlelés

Az étkezési problémák hátterében leginkább az ízekre, az ételek állagára adott reakciók állnak. Zavarja az étel színe, textúrája, így meg sem tudja kóstolni. Ingerkeres? viselkedés esetén pedig gyakran látjuk, hogy mindent a szájába vesz, és nem ehet? dolgokat is megkóstol, mint például egy darab szivacs vagy a ceruza vége.

Szaglás

Elviselhetetlen számára a parfüm, vagy egy bizonyos étel illata – vagy éppen azt tapasztaljuk, hogy mindent megszagol, és nagyon jól tájékozódik az illatok alapján.

Testünk, bels? szerveink érzékelése (propriocepció)

A vizelet, széklet kontrollja nehezen megy, nyelési problémák tapasztalhatók. A gyermek ügyetlen, nem érzékeli teste határait, többször elesik, beüti magát.

Robi példájához visszatérve talán könnyebben megérthetjük a „hiszti” háttérében álló tényez?ket. Egy bevásárlóközpont tele van kiszámíthatatlan és túlságosan er?s ingerekkel: zajos, zsúfolt, átláthatatlan. Egy gyermek, ha már tud is beszélni, nem biztos, hogy meg tudja fogalmazni, mi bántja, mi zavarja. A „kiszámíthatatlan hiszti” hátterében sokszor egy fizikai diszkomfortérzés vagy az ingerek kezelhetetlen elárasztása áll.

A korai felismerés és kezelés jelent?sége

A diagnózis felállítása komplex folyamat, melyben a különböz? területen dolgozó szakemberek (gyermekpszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus) és a család együtt dolgoznak, gondolkodnak a nehézségekr?l és az er?sségekr?l. Az autizmus már 18 hónapos kortól diagnosztizálható, de a problémák jellemz?en a közösségbe kerüléskor jelentkeznek leginkább, illetve ilyenkor okoznak a mindennapokra is kiható nehézséget. A jól funkcionáló, autizmus spektrum tüneteket mutató fiataloknál pedig ez még kés?bbi id?pontra is tev?dhet.  

 A speciális ellátó- és fejlesztést biztosító helyek száma sajnos korlátozott, s a családok sokszor hosszú várólistával szembesülnek, mire eljutnak a számukra megfelel? segítséghez.

Az autizmus spektrum zavar nem betegség, hanem egy állapot, melynek jellegzetességei végigkísérik az életet. Az ASD korai felismerése az egyik legfontosabb garancia arra, hogy a gyermek és a család megkapja a személyre szabott fejlesztést, ugyanis a szociális készségek, a tanulás, a kommunikáció és az agy megfelel? fejl?déséhez elengedhetetlen a korai beavatkozás. Szerencsére léteznek bizonyítottan hatékony módszerek, amelyek biztosítják a gyermek kiegyensúlyozott fejl?dését, hogy a lehet?ségeihez képest egészséges és boldog életet élhessen.

 

Egy ASD-vel feln?ttkorban diagnosztizált n? tanácsai „hiszti” – vagyis az autizmusban jellegzetes dühroham, összeomlás esetére

- Hiába mondod, hogy hagyjam abba, nem tudom abbahagyni – kérlek, inkább ne is mondd, mert attól még rosszabbul érzem magam.

- Tudnod kell, nem azért teszem, hogy bosszantsalak. Nem direkt csinálom, nem manipulálni akarlak.

- Ne nézz rám, ne érj hozzám!

- Keress nekem egy biztonságos helyet.

- Kérlek, ne ess pánikba!

2019-04

2019-04 lapszámban megtalálható

Hirdetés
Éves print el?fizetés
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap | óra | perc | mp

Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!

Kosár Előfizetek

MiPszi Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion - Elmélkedések szerz?inkt?l

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.