Hirdetés
2011-03

2011-03 lapszámban megtalálható

Parazita érzelmek

Gyakorlatilag bármelyik érzelem válhat kerülend? és ezért rejtett érzelemmé, és bármelyik másik érzelem helyettesítheti. Ez a „helyettesít?sdi” nagymértékben befolyásolja az önmagunkhoz, másokhoz, és az egész élethez való viszonyunkat, torzítja a kapcsolatainkat, játszmákra serkent és megakadályozza, hogy igazán közel kerülhessünk valakihez. Valódi érzelmeink elfojtása, illetve a parazita érzelmek elburjánzása tulajdonképpen szoros összefüggésben van azzal a sorskönyvvel, amit korai gyermekéveinkben magunkban kialakítottunk.
Parazita érzelmek
A parazita érzelmeket helyettesít? érzelmeknek is nevezzük

Bizonyára mindenkinek van olyan ismer?se, akinek az érzelmeit valahogy hamisnak, aránytalanul hevesnek, vagy nem helyénvalónak érezzük. Lehet, hogy folytonosan fél vagy folytonosan szomorú, vagy éppen ellenkez?leg: állandóan úgy viselkedik, mintha örülne, de nekünk mégse t?nik hitelesnek. Nyelvi kifejezéseink is árulkodnak arról, hogy a látható érzelem nem feltétlenül van összhangban a valódi érzelemmel, ezért beszélünk „m?mosolyról”, vagy mondjuk azt, hogy „rámerevedett az arcára a mosoly”, „savanyú a sz?l?”, „hideg, mint egy jégcsap”, „fröcsög bel?le a bosszúvágy vagy a káröröm” – azaz akarva-akaratlanul megjátszott érzelmekr?l van szó.

Hirdetés

Az ilyen „hétköznapi” élményeket a pszichológia tranzakcióanalitikus irányzata parazita érzelmeknek nevezi. Ezeket úgy kell elképzelni, mint egy él?sköd? növényt, például a kertekben, szántóföldeken tenyész? arankát, amely rákapaszkodik más növényekre, f?re, virágokra, gabonára, egyre növekszik, szaporodik, s egy id? után csak az aranka sárgállik messzir?l, az a növény pedig, amelyre rátelepedett, elsatnyult, alig látható. A parazita érzelmeket ezért helyettesít? érzelmeknek is szoktuk nevezni, amelyek valamilyen más érzelem helyett mutatkoznak, elfedve az eredetit...

Családonként változó, milyen érzelmet vagy érzelmeket kerülnek a család tagjai és akarva-akaratlanul mire tanítják az ott felnöv? gyerekeket, mit mutassanak a kerülend? érzelem helyett. Egy anyuka mesélte, hogy ? módszeresen arra tanította a kislányát, ne mutassa ki a fájdalmát, amikor valaki megbántja, hanem mosolyogjon, mintha mi sem történt volna. Így mások nem nyernek hatalmat fölötte. Ebben az esetben a kislány számára titkolandó érzelemmé vált a szomorúság, a fájdalom, s a helyettesít? érzelem az öröm lett. Sok ember számára ez lelki pajzsként szolgál, ami védelmet nyújt bizonyos helyzetekben. Hát akkor mi ezzel a baj? Az, hogy ha ez a helyettesítés elburjánzik az életünkben, megakadályozza azt is, hogy olyan intim kapcsolat jöjjön létre köztünk és más emberek között, ahol együttérzést, vigasztalást kaphatnánk. Ha elrejtjük a fájdalmunkat, mások esetleg nem is tudhatják, milyen cselekedetük sért? számunkra, s így nem áll módjukban változtatni a viselkedésükön.

 

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 3. számában olvasható

 

2011-03

2011-03 lapszámban megtalálható

Hirdetés
Éves print el?fizetés
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap | óra | perc | mp

Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!

Kosár Előfizetek

MiPszi Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion - Elmélkedések szerz?inkt?l

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.