A rémálmok gyakorisága összefüggést mutat egyes személyiségjellemz?kkel.
Hirdetés
2015-01 lapszámban megtalálható
Az éjszaka démonai – rémálmok és lidércek a hálószobában
Frissítve: 2025. 06. 26.
Bizonyos esetekben a képzelet démonai helyett a valóság rémképei zavarják meg az ember álmát. A baleset, er?szak, háború vagy természeti katasztrófa áldozataivá válók esetében el?fordul, hogy a trauma rendkívül mély, egyes esetekben kóros emléknyomot hagy bennük...
Rémiszt? álmok persze nemcsak a súlyos traumát elszenved?k alvását zavarhatják meg – a pszichésen egészséges emberek is átélhetnek változatos tartalmú, nyomasztó álomélményeket. A müncheni álomkutató, Michael Schredl vizsgálata szerint a német egyetemisták leggyakrabban tapasztalt „rémálom-témái” a zuhanás, a fizikai támadás vagy üldözöttség élménye, a hozzátartozó vagy barát halála és a nyomasztó vizsgaálmok. Az id?nként megjelen? rémálmok, akárcsak az alvásparalízis, teljesen ártalmatlan jelenségnek, nappali gondolataink, aggodalmaink és szorongásaink teljesen természetes álombeli megnyilvánulásainak tekinthet?k.
Hirdetés
A finn elmefilozófus, Antti Revensuo elképzelése szerint a rémálmok nemcsak hogy nem károsak, hanem éppenséggel egy adaptív, a túlélés szempontjából el?nyös mentális szimuláció megnyilvánulásai, amikor az él?lény az elme „játékterében” felelevenítheti a rá váró potenciális veszélyeket, fenyegetéseket, és mindenfajta kockázat nélkül begyakorolhatja a megfelel? viselkedéses válaszokat. Az elképzelés értelmében tehát, ha arról álmodunk, hogy partnerünk elhagy bennünket, akkor nemcsak ezzel kapcsolatos félelmeink aktiválódnak, hanem az álom szimulációs terében felkészülhetünk a nyomasztó élményt kísér? érzéseinkre, és kipróbálhatunk bizonyos viselkedésformákat is, amelyek hatékonyságát az ébredés után mérlegelhetjük.
Elképzelhet?, hogy a rémálmok ilyen hasznos célokat is szolgálhatnak, ugyanakkor a heti rendszerességgel megjelen?, ébredés után is szenvedést okozó álmokat már kóros jelenségnek tekinti a klinikai alváskutatás. Meglep?, hogy habár a lakosság mintegy 4 százaléka szenved gyakori rémálmoktól, a rémálom-zavarnak nevezett jelenség az alváskutatás meglehet?sen elhanyagolt területe. Mivel a szorongásos, depressziós vagy más mentális zavarokban szenved?k körében is viszonylag gyakran tapasztalhatók rémálmok, elterjedt az a kés?bb tévesnek bizonyuló elképzelés, miszerint azok a nappali pszichopatológiai tünetek éjszakai lenyomatai lennének. Az elmúlt évek kutatásai azonban egyértelm?en arra utalnak, hogy a rémálom-zavar és a mentális (ébrenléti) zavarok, habár er?síthetik egymás hatását, valójában más-más t?r?l fakadnak.
A rémálmok gyakorisága ugyanakkor összefüggést mutat egyes személyiségjellemz?kkel. Az élénkebb képzelettel, fantáziálásra való hajlammal, és az érzelmi ingerekre való fokozott érzékenységet jelz? neuroticizmussal jellemezhet? személyek gyakrabban számolnak be intenzív, esetenként negatív érzelmi színezet? álomélményekr?l. Ernest Hartmann a rémálmokat gyakran átél?ket „vékony én-határú” személyeknek írta le. Elképzelése szerint ezek az emberek kevésbé választják szét a fantáziát a valóságtól, nincs szilárd identitásuk, így sokkal könnyebben azonosulnak egy másik ember élményvilágával, ugyanakkor jellemz? rájuk a szokatlan élmények iránti nyitottság, a kreativitás és a m?vészi hajlam.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 1. számában olvasható
MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
2015-01 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Az életünk origója az alvás
Nichs Andrea
Havasi Gerg? alvásnagykövet
A többszörös korosztályos magyar bajnok kajakos hatalmas hittel és elszántsággal beszél karitatív tevékenységér?l, ugyanis ? lett az els? hazai alvásnagykövet. Miel?tt bárki megmosolyogná ezt a ...
Felébresszünk-e valakit egy rémálomból?
Hesz Rebeka
A szakért?k szerint ne tegyük! Bármilyen szörny? is legyen az, ami éppen a másik fejében lejátszódik, a rémálomból való felébresztés inkább azt garantálja, hogy emlékezni fog a rossz álomra. Ha pedig ...
Terápia a takaró alatt: alvás, álmodás és az érzelmek szabályozása
Simor Péter, dr.
Egyes esetekben, els?sorban súlyos traumák átélése után az alvás érzelemszabályozó funkciója zavart szenved, és az emlékek – meg?rizve eredeti érzelmi intenzitásukat – a tudatban tovább kísértenek. A ...
Altatás a világ körül
Gyarmati Andrea
?seinknek nem volt más választása, mint együtt aludni utódaikkal, hiszen a vadászó, gy?jtöget? nomádok nem tehették le a kicsiket biztonságos gyerekszobákba. Az anyatejb?l – speciális összetételénél ...
Hirdetés
Aktuális magazinból
Technológia és pszichológia találkozása
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Tovább olvasom
MIPSZI HÍRLEVÉL
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekMagazinok
Hogyan olvasnál?
eMagazin
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Print kiadványok
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Válogatott tartalmak
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.