Hirdetés

Terápia a takaró alatt: alvás, álmodás és az érzelmek szabályozása

Egyes esetekben, els?sorban súlyos traumák átélése után az alvás érzelemszabályozó funkciója zavart szenved, és az emlékek – meg?rizve eredeti érzelmi intenzitásukat – a tudatban tovább kísértenek. A nyomasztó emlék az ébrenlét vagy az alvás során néha olyan kényszerít? er?vel képes betörni a tudatba, hogy a személy valósággal újraéli a rettenetes élményt, legyen az baleset, háború vagy fizikai er?szak. A nappali, villanófény-emlékeknek nevezett kellemetlen id?utazások id?vel enyhülhetnek, ha a személyek képesek azokat különböz? kognitív technikákkal valamelyest kordában tartani, de az éjszaka megjelen? rémálmok akár hosszú évekig is elhúzódhatnak. A traumatikus élményt felelevenít?, visszatér? rémálmok formai sajátosságaikban is jelent?sen eltérnek a szokásos álmoktól. Míg az „egészséges álmok” többnyire tartalmaznak bizarr, olykor szürrealisztikus elemeket, és a valóságban megtörtént élményeknek inkább csak töredékeit, egyes elemeit lehet felfedezni az álom szövevényes szerkezetében, a traumatikus rémálmok a valódi élményt realisztikusan, olykor szinte pontosan ugyanúgy jelenítik meg, ahogyan az megtörtént. Ezekben az esetekben az érzelmi emlék felidézését vélhet?en továbbra is az amygdala m?ködése határozza meg, és az emlék képtelen átalakulni, átszervez?dni és levedleni az élmény eredeti intenzitását.
Terápia a takaró alatt: alvás, álmodás és az érzelmek szabályozása
Alvásmegvonás hatására a figyelmünk és koncentrációs képességünk is jelent?sen csökken

„Aki nem álmodik, az éppen olyan, mint aki nem verejtékezik: a mérgez? anyagok benn rekednek a szervezetében.” Ezekkel a szavakkal ragadja meg Truman Capote F?hárfa cím? regényének szerepl?je az álmok egyik feltételezett funkcióját. Valóban gyakori tapasztalat, hogy a napi feszültségek gy?r?déseit?l barázdált, negatív esti hangulatunk az alvás jótékony hatásának köszönhet?en reggelre teljesen kisimul – mintha az alvás és álmodás során egyfajta „lelki-érzelmi nagytakarítás” zajlott volna le bennünk.

Az alvás és az álmok hangulatjavító hatására az els? – legjelent?sebb – pszichológiai álomelmélet alkotója, Sigmund Freud is felfigyelt. A pszichoanalízis szül?atyja az álmokat az ébrenlét során elfojtott vágyak, ösztöntörekvések szimbolikus formában való megnyilvánulásainak tekintette. Ne feledjük, hogy a huszadik századra ébred? európai kultúra még nem szabadult fel a prüdéria és a szexuális tabuk nyomása alól, így a napjainkban természetesnek tartott késztetések elfogadhatatlannak és erkölcstelennek t?ntek a közgondolkodást meghatározó polgári réteg szemében. Freud érvelése szerint azonban álmunkban megélhetjük rejtett vágyainkat, mert az erkölcsi normákat szigorúan ?rz? lélekrészünk (a felettes-énünk) figyelme az álmok ködvilágában valamelyest ellankad. Ám ha álmaink konkrét formában, leplezetlenül jelennének meg, a szigorú ?r bizonyára észbe kapna, így hát elfojtott vágyaink szimbolikus öltözetbe bújnak, hogy az álmatag felettes-én ne ébredjen rá, miféle buja és szemérmetlen üzenetek rejlenek a díszes maskarák alatt. Hogy ezt a kissé körmönfontnak t?n? elképzelést egy példával illusztráljuk, képzeljük el, hogy egy fiatal hölgy arról álmodik, hogy nagybátyjával vadul száguld egy vörös sportkocsiban. Egyszer csak meglátnak egy nagy alagutat, és habár útjuk nem arra vezetne, ? mégis arra kéri nagybátyját, hogy haladjanak át rajta. A látszólag ártalmatlannak t?n? álom Freud értelmezésében minden bizonnyal a nagybácsi iránt érzett szexuális vágyak kifejez?dése lenne. Képzeletbeli hölgyünk vágyálma tehát egyfajta lelki szelepként m?ködött: az elfojtott vágy, mely nappal szigorú tabukba ütközne, éjszaka – igaz, szimbolikus formában – mégis kifejez?dhetett. Mivel az elfogadhatatlan vágyak kordában tartása kimerít? feladat, álombeli „kiszell?ztetésük” átmenetileg könnyít a vágyak szabályozásán munkálkodó lélek terhein.

Hirdetés

Míg Freud pusztán saját álmaira, páciensei beszámolójára és – tegyük hozzá – korlátokat aligha ismer? képzel?erejére támaszkodhatott, az alváskutatás fellendülésével lehet?vé vált az alvás és az álmok hangulatra gyakorolt hatásának kontrollált körülmények közt történ? tudományos vizsgálata. Az els? vizsgálatok meger?sítették Freud elképzelését, miszerint az alvás, els?sorban annak gyors szemmozgásos szakasza, az úgynevezett REM (rapid eye movement) fázis hangulatjavító hatású. Az esti negatív hangulat a hajnali REM szakaszok mértékének függvényében reggelre pozitív irányba tolódik el. A REM fázist egyes kutatók az alvás álmodó üzemmódjának is nevezik, mivel ebben a többi alvásfázishoz képest élénkebb, képekben és érzelmekben gazdagabb az álmodás folyama. Rosalind Cartwright, a neves amerikai álomkutató eredményei szerint az álmok nem csupán a nyomott hangulat helyreállításában, hanem a negatív érzésekkel szembeni hosszú távú megküzdésben is elengedhetetlen szerepet játszanak. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható

A kutatás [tanulmány] az Európai Uniós és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és m?ködtetése országos program” cím? kiemelt projekt keretei között valósult meg.

2013-04

2013-04 lapszámban megtalálható

Hirdetés
Éves print el?fizetés
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap | óra | perc | mp

Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!

Kosár Előfizetek

MiPszi Aktuál (MAT)

Család

Körvonal

Mentális egészség

Mindennapi filozófia

Mipszicske

Munkapszichológia

Önismeret

Párkapcsolat

Opinion - Elmélkedések szerz?inkt?l

IN ENGLISH

Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.