Terápia a takaró alatt: alvás, álmodás és az érzelmek szabályozása
„Aki nem álmodik, az éppen olyan, mint aki nem verejtékezik: a mérgez? anyagok benn rekednek a szervezetében.” Ezekkel a szavakkal ragadja meg Truman Capote F?hárfa cím? regényének szerepl?je az álmok egyik feltételezett funkcióját. Valóban gyakori tapasztalat, hogy a napi feszültségek gy?r?déseit?l barázdált, negatív esti hangulatunk az alvás jótékony hatásának köszönhet?en reggelre teljesen kisimul – mintha az alvás és álmodás során egyfajta „lelki-érzelmi nagytakarítás” zajlott volna le bennünk.
Az alvás és az álmok hangulatjavító hatására az els? – legjelent?sebb – pszichológiai álomelmélet alkotója, Sigmund Freud is felfigyelt. A pszichoanalízis szül?atyja az álmokat az ébrenlét során elfojtott vágyak, ösztöntörekvések szimbolikus formában való megnyilvánulásainak tekintette. Ne feledjük, hogy a huszadik századra ébred? európai kultúra még nem szabadult fel a prüdéria és a szexuális tabuk nyomása alól, így a napjainkban természetesnek tartott késztetések elfogadhatatlannak és erkölcstelennek t?ntek a közgondolkodást meghatározó polgári réteg szemében. Freud érvelése szerint azonban álmunkban megélhetjük rejtett vágyainkat, mert az erkölcsi normákat szigorúan ?rz? lélekrészünk (a felettes-énünk) figyelme az álmok ködvilágában valamelyest ellankad. Ám ha álmaink konkrét formában, leplezetlenül jelennének meg, a szigorú ?r bizonyára észbe kapna, így hát elfojtott vágyaink szimbolikus öltözetbe bújnak, hogy az álmatag felettes-én ne ébredjen rá, miféle buja és szemérmetlen üzenetek rejlenek a díszes maskarák alatt. Hogy ezt a kissé körmönfontnak t?n? elképzelést egy példával illusztráljuk, képzeljük el, hogy egy fiatal hölgy arról álmodik, hogy nagybátyjával vadul száguld egy vörös sportkocsiban. Egyszer csak meglátnak egy nagy alagutat, és habár útjuk nem arra vezetne, ? mégis arra kéri nagybátyját, hogy haladjanak át rajta. A látszólag ártalmatlannak t?n? álom Freud értelmezésében minden bizonnyal a nagybácsi iránt érzett szexuális vágyak kifejez?dése lenne. Képzeletbeli hölgyünk vágyálma tehát egyfajta lelki szelepként m?ködött: az elfojtott vágy, mely nappal szigorú tabukba ütközne, éjszaka – igaz, szimbolikus formában – mégis kifejez?dhetett. Mivel az elfogadhatatlan vágyak kordában tartása kimerít? feladat, álombeli „kiszell?ztetésük” átmenetileg könnyít a vágyak szabályozásán munkálkodó lélek terhein.
Míg Freud pusztán saját álmaira, páciensei beszámolójára és – tegyük hozzá – korlátokat aligha ismer? képzel?erejére támaszkodhatott, az alváskutatás fellendülésével lehet?vé vált az alvás és az álmok hangulatra gyakorolt hatásának kontrollált körülmények közt történ? tudományos vizsgálata. Az els? vizsgálatok meger?sítették Freud elképzelését, miszerint az alvás, els?sorban annak gyors szemmozgásos szakasza, az úgynevezett REM (rapid eye movement) fázis hangulatjavító hatású. Az esti negatív hangulat a hajnali REM szakaszok mértékének függvényében reggelre pozitív irányba tolódik el. A REM fázist egyes kutatók az alvás álmodó üzemmódjának is nevezik, mivel ebben a többi alvásfázishoz képest élénkebb, képekben és érzelmekben gazdagabb az álmodás folyama. Rosalind Cartwright, a neves amerikai álomkutató eredményei szerint az álmok nem csupán a nyomott hangulat helyreállításában, hanem a negatív érzésekkel szembeni hosszú távú megküzdésben is elengedhetetlen szerepet játszanak.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 4. számában olvasható
A kutatás [tanulmány] az Európai Uniós és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosítószámú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és m?ködtetése országos program” cím? kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Az éjszaka démonai – rémálmok és lidércek a hálószobában
Bizonyos esetekben a képzelet démonai helyett a valóság rémképei zavarják meg az ember álmát. A baleset, er?szak, háború vagy természeti katasztrófa áldozataivá válók esetében el?fordul, hogy a ...
Tudatos álmodás, azaz elménk játéka álom és ébrenlét határán
Amikor aktív szerepl?kké válunk az álmainkban
Christopher Nolan Eredet cím? filmjében a f?h?s, Cobb képes tudatosan irányítani az álmait, s?t, meghaladva óvatosabb, a katedra elméleti világában rekedt mesterét, amolyan álomügynökként képes ...
Aludjunk rá egyet: álom és kreativitás
Élénk és gyakorta különös álmaink arról tanúskodnak, hogy agyunk alvás közben is intenzív munkát végez, ráadásul az álmok egyes jellegzetességei (pl. bizarrság, érzelmi színezet, vizuális hangsúly) ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
