Hirdetés
2014-05 lapszámban megtalálható
Elmerülni a szégyenben
Vélhet?en mi magunk is éreztünk már cselekv?képességünket akadályozó, kisebbrend?séggel, tehetetlenséggel, félénkséggel s az elrejt?zés vágyával együtt járó állapotot – vagyis mélyen szégyenkeztünk.
A szégyen másodlagos, úgynevezett önértékelési érzelem, amely gyermekkorban, 2-3 éves korban jelenik meg, és más önértékelési érzelmekkel együtt (mint például a b?ntudat és a büszkeség) els?sorban a szociális kihívásoknak való megfelelésben játszik nagy szerepet. A b?ntudatot korábban gyakran összemosták a szégyennel, holott a két érzelem között alapvet? különbségeket lehet megfogalmazni. Lényeges eltérés, hogy szégyenünk az énünkre, míg b?ntudatunk a viselkedésünkre vonatkozik. Vagyis ha szégyenkezünk, azt érezzük, nem olyanok vagyunk, amilyenek lenni szeretnénk, míg b?ntudat esetén a probléma forrása az, hogy úgy látjuk, megbántottunk valakit vagy rosszat tettünk valakivel. Szégyen esetén teljes valónkat érezzük elfogadhatatlannak és emiatt gyakran megbénulunk, lefagyunk, míg b?ntudatnál jóvátételi cselekvéseken gondolkodunk, például igyekszünk bocsánatot kérni...
Hirdetés
A szégyen teljesen adaptív, egészséges jelenségnek tekinthet? mindaddig, amíg átmenetileg, a megszégyenít? helyzetek érzelmi reakciójaként jelenik meg. Ugyanakkor bizonyos – többnyire gyermekkorban gyökerez? – tényez?k hatására könnyen olyan internalizálódott, krónikus, identitásunk részét képez? állapottá válhat, mely állandó vagy hosszan tartó szégyenkezést, gyötr?dést eredményez. Ezt az állapotot nevezhetjük krónikus szégyennek. Úgy t?nik, az er?s krónikus szégyennel él? személyek a megszégyenít? helyzetekre er?teljesebb reakciókat adnak, s körükben gyakoribb a különböz? mentális zavarok kialakulása...
A szégyen kialakulásához nem szükséges az, hogy az egyén bármi rosszat cselekedjen. Maga a szégyenélmény egy titok vagy egy vélt hiányosság hatására is kialakulhat.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 5. számában olvasható
2014-05 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Mennyit ér az önbecsülés?
Az önértékelési „játszma” nyertesei és vesztesei
Milyen er?sen foglalkoztatja az, hogy „mennyit ér” a személyisége? Amikor tükörbe nézünk (ténylegesen vagy képletesen), azt vizsgálgatjuk: Elég vonzó vagyok? Elég jó vagyok? Eléggé „értékes” ember ...
Miért számít, mit mutat a tükör?
Testtömegünk kapcsolata a szexualitással és az önelfogadással
Mit látunk, amikor a tükör elé állunk? Egy arcot, egy alakot, egy testet, aminek szépségei, hibái, kiterjedései vannak. Súlya, amit lemérhetünk, méretei, amiket centivel ellen?rizhetünk, mintha a ...
Szégyen és köt?dés
Az összetartozás érzésében bekövetkez? szakadás idézi el? a szégyent
Egyes elméletalkotók szerint a szégyen köt?dési érzelem, amely akkor alakul ki, ha a szoros kapcsolat megszakad két köt?d? személy között, vagy amikor a szégyen közvetlenül, kognitív folyamatokon ...
B?ntudat és szégyen – morális érzelmeink
Ha az elveinkkel ellentétesen viselkedünk, nagy az esélye annak, hogy b?ntudatot vagy szégyent, tehát valamilyen morális érzelmet élünk át.
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.