A m?ködések szabályozása, azaz a „szoftver” ritkán károsodik.
Hirdetés
2011-01 lapszámban megtalálható
Avagy: gyógyítható-e a felgyorsult öregedés?
Meddig érdemes élni?
Meddig érdemes élni? Ezt a kérdést nem illik feltenni. Ugyanis nagyon rossz íze van. Aki ehhez hasonló kérdéseket feszeget, darázsfészekbe nyúl. Én mégis farizeus magatartásnak vélem, ha a demenciával foglalkozó szakemberek – els?sorban erkölcsi vagy jogi korlátokra hivatkozva – kényelmesen megkerülik vagy a sz?nyeg alá söprik a kérdést.
A várható életkor világszerte követhet? növekedését els? megközelítésben egyértelm?en örömteli eseménynek, a civilizáció és a tudomány diadalának tarthatjuk. Gondoljunk csak azokra a népekre, akik az elégséges élelemnek, a tisztább ivóvíznek – vagy egy-egy súlyos betegség megfékezésének – köszönhet?en élnek ma hosszabb ideig. Ezekben az esetekben egyértelm?, hogy az újonnan nyert éveket erejük teljében lév? (fiatal vagy középkorú) személyek kapják, akik teljes mértékben képesek az alkotásra és az örömök befogadására. A ténylegesen id?s emberek (pl. a 80 év felettiek) esetében azonban az emelked? életkorátlag hatásai rendkívül összetettek…
Hirdetés
Nem tagadható, hogy az id?skor biológiai változásai alapvet?en deficitek kialakulásában nyilvánulnak meg. Ezek – ha akarjuk, ha nem – mind a fizikai, mind a szellemi teljesítményben felismerhet?ek. Miel?tt korosabb Olvasóink bosszankodva továbblapoznának, gyorsan jelentsük ki, hogy az öregedés jól tisztázott szervi elváltozásai kivétel nélkül szerkezeti és nem m?ködésbeli, tehát divatos kifejezéssel élve „hardver” problémák. A m?ködések szabályozása, azaz a „szoftver” ritkán károsodik. A „programozás” alacsonyabb vagy egyenletes terhelés mellett érintetlen marad, illetve ha eléggé rugalmas, akár alkalmazkodhat is a kapacitás besz?küléséhez. S?t! A teljesítmény még növekedhet is! Bár jól érthet?, mégis kevéssé köztudott, hogy például az új tapasztalatokból történ? ismeretalkotás folyamata eredményesebb id?sebb, mint fiatalabb korban. Jól ismert példák az id?sek sikeres teljesítményére a különböz? intézmények szenátusai, a „Vének Tanácsa”, a virágzó többgenerációs családi vállalkozások stb. És akkor a személyes életpályákat, „nagy öregjeinket” még nem is említettem…
Akkor tehát nem is olyan nagy a baj? De igen. Ugyanis „járvány” fenyeget. Nem is fenyeget, már kopogtat. A kóros szellemi hanyatlás, ha úgy tetszik, a felgyorsult öregedés, a DEMENCIA világjárványa.
Dr. Rajna Péter cikke teljes terjedelmében a Mindennapi Pszichológia most megjelent 2011. 1. számában olvasható
2011-01 lapszámban megtalálható
Ajánlott cikkeink
COVID-19: delírium és demencia?
Noha a legtöbben már nagyon unják a koronavírust, sajnos még mindig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés vele kapcsolatban.
Öregszem. Butulok? Bölcsebb leszek?
Maradjunk tehát abban, hogy középkorunktól fogva szellemi összteljesítményünk lassan és fokozatosan csökken. Kérdés, hogy a változás mikor éri el azt a bizonyos kritikus határt? Amikor már a ...
"Ne felejts!" - Alzheimer Világnap
Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már több mint 80 ország ...
Agyunk öregedése – mi áll a háttérben?
Vitathatatlan az igény arra, hogy az öregkort jó fizikai és szellemi egészségben élhessük meg – s ez társadalmi szempontból is lényeges, hiszen az öreged? nyugati társadalmakban folyamatosan ...
Hirdetés
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Éves print el?fizetés
Következő szám megjelenése: 2026-05-21
Befizetési határidő: 2026-05-05
nap
|
óra
|
perc
|
mp
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.