Az iskolai er?szakról
Fészek vagy aknamez??
Az agresszor-áldozat dinamika leginkább egy félénk, visszahúzódó, bátortalan kisfiú vagy kislány és az erre ösztönösen rákattanó, magát er?snek, bátornak mutató másik gyermek között alakul ki. Ha az agresszor azt látja, hogy beválik a fenyegetés vagy a fizikai bántalmazás valamelyik formája (lökdösés, dobálás, hajhúzás, ütögetés, gáncsolás, ruha vagy tanszer megrongálása), ha látja a félelmet az áldozaton, akkor ez újabb bántalmazásokra sarkallja. Még er?sebbnek, még hatalmasabbnak érezheti magát ebben a kétszerepl?s helyzetben. Ahhoz azonban, hogy fenntarthassa státuszát, követ?kre és csodálókra van szüksége – és hamarosan talál is olyanokat, akikre valamilyen szinten támaszkodhat hatalma fenntartásában. Ezek lehetnek részvev?k (sajnos mindig akad egy-két olyan gyerek, aki erre hajlamos, cserében „részesül” társa pozíciójából, hatalmából), vagy drukkerek, esetleg szemlél?k, akik passzivitásukkal el?segítik az agresszor további m?ködését.
Az áldozat tehát fél az agresszortól, ezáltal még bátortalanabb, még szorongóbb lesz, egyre kiszolgáltatottabbnak és tehetetlenebbnek érzi magát. Tipikus reakció az ilyen gyermeknél, hogy nap mint nap megpróbálja elviselni a vele történ? er?szakot, illetve megkísérli elkerülni az agresszort. Az agresszor minden esetben igyekszik elszigetelni ?t, lerombolja az áldozat osztályközösségbeli státuszát, tönkreteszi a kapcsolatait. Már alsó tagozatos gyermekek is képesek „megfúrni” egy barátságot azzal, hogy intrikákat sz?nek a lejáratni kívánt gyermekr?l, a háta mögött pletykákat terjesztenek. Például a legjobb barátn?jének azt mondják, hogy az illet? milyen csúnya dolgokat mondott róla. Ezek a man?verek fejlett kognitív és verbális készségeket igényelnek, és tapasztalatom szerint ebben az ún. „lejáratási hadjáratban” a lányok sokkal „jobbak”.
Az áldozat elszigetelése fizikai térben is történik: az öltöz?szekrények, a kihalt folyosók, a WC fülkéje, az udvar sarkai mind alkalmasak a kínzására anélkül, hogy bárki megláthatná, vagy az áldozat segítséget kérhetne...Olyan stresszt él át, amely egy id? után elviselhetetlenné válik számára. Nem tud a helyzetb?l kimenekülni. Lélekben az iskolaépület aknamez?vé válik számára. Az iskolába menet (de már az iskolába induláskor is) átéli a stressz testi-fiziológiai tüneteit: remeg keze-lába, fáj a gyomra, légzése és szívverése felgyorsul, stb. Rosszul van az idegrendszerében lerakódott és egyre mélyebbre bevés?dött tartós stresszélményt?l...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 4. számában olvasható
Ajánlott cikkeink
Lélekszárny
Egy tanácsadó szakpszichológus mindennapjai
Amikor 9 évvel ezel?tt egy vidéki kisváros pedagógiai szakszolgálatának tanácsadó szakpszichológusaként kezdtem dolgozni, csak lassan körvonalazódott, mi is lesz a munkám. Hogyan fogok együttm?ködni ...
Bullying az iskolai közösségekben
„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében, mégsem figyelünk fel rá kell?képpen.
Applikációval a bullying ellen
?szintén az iskolai bántalmazásokról
Aggasztó eredményeket hozott az UNICEF hazai középiskolások körében végzett kutatása: a diákok 66%-a él át rendszeres iskolai bántalmazást, amióta elkezdte tanulmányait.
Középiskolások tapasztalatai az iskolai zaklatásról
A válaszadók harmada maga is volt bántalmazó!
A Medián közvélemény- és piackutató intézet által végzett kutatás (2023) 1000 f? középiskolás korú fiatal online kérd?íves megkérdezésével zajlott, akik az egész iskolai pályafutásukra vonatkozó ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
