Kell-e különórára járnia, ha nem akar?
Mindez egyszerre bátorítás és figyelmeztetés: van még mód a felzárkózásra, de a babérjain sem ülhet senki. A PPKE BÉTA projektjének serdül?kr?l szóló cikksorozatából az is kiderül, miként tudjuk a tiniket támogatni abban, hogy ne csak a t?lük telhet? legokosabbak, de a legkiegyensúlyozottabbak is legyenek.
Intelligensebbnek tartja magát az átlagnál? Ha Ön egy 2018-ban publikált amerikai kutatás résztvev?ihez hasonlóan gondolkodik, bizonyára igennel válaszol a kérdésre. Heck és munkatársai vizsgálatában ugyanis az emberek 65 százaléka igaznak tartotta önmagára nézve ezt az állítást, ami persze matematikai képtelenség. A pozitív tulajdonságaink túlbecslésére való hajlam széles körben megfigyelhet? jelenség. Rendszerint ez történik akkor is, amikor az erényességünket vagy éppen az autóvezetési készségeinket hasonlítjuk másokéhoz. Hamis elképzeléseinket a szeretteinkre is kiterjesztjük, hogy minél jobb színben tüntessük fel ?ket: a mi gyerekünk a legügyesebb, a partnerünkr?l már nem is beszélve. Ez olyannyira így van, hogy Gignac és Zajenkowski több mint 100 heteroszexuális pár részvételével zajló kutatásában azt találta, hogy a férfiak átlagosan 36, a n?k pedig 38 ponttal saccolták fölé az élettársuk IQ-pontszámát ahhoz képest, mint amit egy intelligenciateszten aztán valóban elértek...
Az elmúlt években az is kiderült, hogy az intelligencia komoly változásokat tud mutatni még kamaszkorban is. Sue Ramsden és munkatársai 33 angol diákot vontak be a kutatásukba: a résztvev?k 12-16 évesek voltak, a kit?n? tanulótól a nehezen teljesít? serdül?kig mindenféle fiatal szerepelt közöttük. A University College London kutatói 2004-ben mérték meg el?ször a kamaszok IQ-ját, majd 4 évvel kés?bb megismételték a vizsgálatot. Azt találták, hogy míg a csoport átlaga nagyjából nem változott az évek során, addig egyénileg akár 21 pontos különbségek is voltak a mérések között! Körülbelül ugyanannyian voltak azok, akik jobb, mint akik gyengébb eredményt produkáltak a második tesztfelvételkor... A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a kezdetben gyengébb eredményt produkálók is elérhetnek számottev? javulást, viszont az eddig jól teljesít?k sem d?lhetnek hátra...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Bébi Einstein
Mikor olvasson a baba? Semmikor. Azaz ne tanítsuk olvasni, bármily csodát ígérnek a korai olvasás varázslói. Ez nem azt jelenti, hogy ne adjunk a babák, a tipeg?k és a nagyobb gyerekek kezébe az ...
Segítség, a gyermekem zenélni akar!
A kiváló magyar muzsikus, Bródy János azt nyilatkozta, ha valaki „megpendíti, hogy a gyereke zenész akar lenni, és az én tanácsomat kéri, azt szoktam mondani, próbálja meg lebeszélni róla. Ha nem ...
Mit?l fájhat a kisiskolás gyermek feje?
A részképesség-zavar is okozhat fejfájást
Legtöbbször nem is a pontos diagnózis felállítása okozza a nehézséget, hanem az, hogy a szül?kkel elfogadtassuk: gyermekükkel ilyen típusú problémák vannak.
Mindenható gyermekkor
A korai életévek hatása a feln?ttkorra
Ha valaki azt érzi, hogy az életében nem ott tart, ahol szerinte tarthatna, ha úgy érzi, hogy a „benne lév? mag” nem a természetének megfelel?en fejl?dik, akkor el?ször a „talajt” érdemes ...
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.
