Minél hosszabb id? telik el a munkanélküli létben, annál gyakoribb a reménytelenség és a kétségbeesés.
Hirdetés
2012-01 lapszámban megtalálható
Újrakezdés a munka elvesztése után
A munkanélküliség munkarendje
Frissítve: 2025. 06. 23.
1967-ben Thomas Holmes és Richard Rahe amerikai pszichiáterek fejlesztették ki a skálát az életesemények és a betegségek kapcsolatának vizsgálatára. Már els? alkalommal (5000 különböz? betegségben szenved? embert vizsgáltak) sikerült kapcsolatot kimutatniuk a különböz? betegségek megjelenése és a negatív életesemények között. A skála 39 eseményéb?l a 8. legjelent?sebb a munkahely elvesztése.
A munkanélküliség folyamatának négy szakaszát – s ezek pszichológiai jellemz?it – el?ször 1982-ben írta le Harold G. Kaufman amerikai munkapszichológus. Az els? szakasz a fenyeget? állásvesztés helyzete. A munkavállalók tisztában vannak azzal, hogy leépítés lesz, de nem tudják pontosan, kiket és hogyan érint majd. Pszichológiai szempontból ekkor a fokozott munkahelyi stressz átélése jellemz? (a bizonytalanság az egyik legkomolyabb stresszforrás). Az ilyen helyzetekre adott legoptimálisabb pszichológiai reakció, ha az érintett kihívásnak tekinti az új helyzetet s megpróbálja magát a munkahelyén bebiztosítani, vagy már ebben az id?szakban megpróbál új munkalehet?ségeket találni. A másik típusú reakció az, amikor az egyén úgy érzi, nincs befolyással a saját sorsára, és nem tudja azt irányítani – ilyenkor nagyobb a hétköznapi szorongás szintje, és a megoldási kísérletek is kevésbé hatékonyak. Utóbbi reakció gyakoribb azok között, akik korábban sem voltak túlságosan sikeresek a nehéz élethelyzetek megoldásában – ezt a jelenséget hívjuk tanult tehetetlenségnek. Az általában kevésbé sikeres emberek tehát sokkal több odafigyelést és küls? támogatást igényelnek egy gondoskodó elbocsátási program keretében.
Hirdetés
A második szakasz maga az elbocsátás, amelynek pszichológiai élménye általában a veszteség (éppúgy, mint válás vagy gyász esetén). Jellemz?je a rossz hangulat, az önértékelés csökkenése („kevés voltam…”), a hiba önmagunkban keresése („biztos nem csináltam elég jól valamit”). Ezek az érzések elbizonytalanítanak és gátolhatják az újbóli elhelyezkedést, ezért fontos tudatosítani, hogy nem az elbocsátottról szólnak, hanem a helyzet velejárói. Akárcsak a gyász esetében, a passzivitás, a megszokott napi rutin felborulása önmagában rontja ezeket az érzéseket, ezért nagyon fontos a munkanélküli id?szakban is a hétköznapi rutin, „munkarend” kiépítése.
A harmadik szakaszban a munkanélküli lét még relatív anyagi biztonságban és a gyors munkahely-találás reményében telik. Sokan ilyenkor úgy döntenek, pihennek egy keveset, csalódottságukat valamilyen régen vágyott élménnyel, utazással vagy nagyobb vásárlással próbálják enyhíteni (melyet sokszor a nagyobb összegben megkapott végkielégítésb?l finanszíroznak) – egyes nyugat-európai szakemberek némi túlzással a „munkanélküliség mézesheteinek” nevezik ezt az id?szakot. A nagyobb összeg? költekezés különösen jellemz? azokra az országokra, ahol a lakosság pénzügyi kultúrája alacsony – így Magyarországra is. A hangulat azonban ilyenkor sem felh?tlen: az optimista id?szakokat szorongásos szakaszok váltogatják.
A negyedik szakaszra – amennyiben a munkanélküli nem talál addig munkát – a sikertelen álláspályázatok szaporodása, a fenyeget? anyagi gondok és a fokozódó kétségbeesés jellemz? – ebben nagyobb a depresszió kialakulásának veszélye.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 1. és 2. számában olvasható
MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
2012-01 lapszámban megtalálható
Ajánlott termékek
Ajánlott cikkeink
Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?
Ligeti György, PhD
A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néz? is, aki mások és a saját(!) el?adását vagy annak egy részét figyeli – és ...
Vezérigazgatót kecskepásztornak
Zelena András PhD
Kreativitásösztönzés másként
John Smith egy multinacionális cég fels?vezet?je, 47 éves. Az Oxfordon szerzett közgazdász és MBA végzettséget koncentráció-management területén, idén azonban kecskepásztor lett.
Feszültség a munkahelyen
Uj Anikó
A munkahelyváltás, el?léptetés egyik természetes velejárója a változással kapcsolatos izgalom: hogyan állom majd meg a helyem? Meg tudok-e felelni az új elvárásoknak?
A küls?nk, avagy hogyan kapunk munkát?
Bakó Boglárka
A roma n?k és a munkapiac*
Félig nevetve, félig dühöngve meséli, hogy az állásinterjú készít?je négyszemközt hangsúlyozta neki, azért ?t veszi fel, hogy ne az el?térben várakozó két cigány n? közül kelljen választania egyet. ...
Hirdetés
Aktuális magazinból
Technológia és pszichológia találkozása
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Tovább olvasom
MIPSZI HÍRLEVÉL
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekMagazinok
Hogyan olvasnál?
eMagazin
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Print kiadványok
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Válogatott tartalmak
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL
Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.
Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.
Feliratkozás
Kérje a MIPSZI hírlevelét
Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.