Hirdetés
mipszi.hu
Miért nem értjük egymást?
Elbeszélünk egymás mellett: az anyós értetlenkedik a vején, az
alkalmazott gyűlölve szemléli, hogy odafönt már megint mit találtak ki, a
serdülő morog a szülei aggódásán, és fordítva. Végső soron a férfi nem
érti a nőt, a nő a férfit.
Ugyanezt egy óvodás frappánsan így fogalmazta meg, s egyben rátapintott a probléma velejére: „Apu nem hallja, amit anyu mond. Anyu viszont hallja azt, amit apu nem mond.” A hétköznapok kereke pedig csak zakatol, de még sokévnyi együttélés, több évtizednyi házasság után is jócskán akad értetlenség és értetlenkedés. Épp ezért szálazzuk szét a kérdést, hogy ha nem is a legkisebb közös többszörös, de legalább egy közös nevező létrejöjjön valamennyiünk számára.
Ha leegyszerűsítjük egy pillanatra az egymáshoz való kapcsolódás lehetőségét, akkor három hidat képzelhetünk magunk elé: egy kommunikációs, egy kognitív (logikai, értelmi) és egy affektív (érzelmi) hidat. Ha értjük egymást, ha megvan a közös nevező, akkor mindhárom híd létezik, és járhatónak bizonyul a felek között, de bármelyik hídon is keletkezik akadály, egyre több és több probléma jelentkezik a kapcsolatban. Hogyan találhatjuk meg egymáshoz az utat? Többek között erre is választ ad a cikk, amely a Mindennapi Pszichológia februári számában olvasható, és amely szerzője Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus.
Ajánlott cikkeink
Félelem, áldozatszerep, hitelesség: háborúban és békében is
Leindler Milán beszélgetése Al Ghaoui Hesnával
Negatív érzelem a félelem? Mi különbözteti meg azokat, akik beletörnek egy tragédiába, azoktól, akik növekedve, erősebben jönnek ki belőle? Mit tapasztalt a háborúk és a Holocaust túlélőivel ...
Polcz Alaine-re emlékezünk
Szelídség, bátorság, újító kezdeményezés és kitartás
Az egyik legnagyobb hatású magyar pszichológus, Polcz Alaine születésének 100. évfordulója alkalmából november 9-én konferenciát tartottak a Semmelweis Egyetemen. Az alábbi beszéd – amit ...
Egyetemes szeretetnyelvünk a gügyögés
A párok kétharmada nemcsak becézgeti egymást, de igen sajátos kommunikációs stílust is használ. Ez külső megfigyelőként néha nevetséges, néha kellemetlen is lehet. Ám ha mélyen magunkba nézünk, ...
A „túl jó” szülő
Mielőtt a címet olvasva bárki kétkedve felkapja a fejét, hogy már az is baj, ha valaki jó - gyorsan leszögezem, hogy jelen esetben a túl jó szülő egészen pontosan a túl jófej szinonímája. És azzal mi ...
Már kapható!
Fókuszban a pszichoszomatika!
Milyen ismerős kifejezés! Sokszor mondjuk, ha például egy ismétlődő helyzetben – mondjuk a főnökünk vagy egy szigorú tanár megjelenésekor – összeugrik a gyomrunk, ha bizonyos szituációk fejfájást ...
A trauma nehezen emészthető
A gyulladásos bélbetegségek sokak életét keserítik meg. Képesek arra, hogy ellehetetlenítsék a társas összejöveteleket, felülírják a mindennapi szokásokat, erős fájdalmakat okozzanak, de legfőképpen ...
Testről és lélekről
Tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy a minket érő külső hatások mellett belső folyamataink, gondolataink, érzéseink is befolyásolják szervezetünk védelmi rendszerét, az immunrendszert. Ezt az ...
Kiemelkedő eredmények vagy bénító szorongás?
Vajon mit jelent a perfekcionizmus a sport világában? Marie-José Pérec háromszoros olimpiai bajnok francia atlétanő jó példa erre.
Elkerülhetetlen újragondolni a család fogalmát
Beszélgetés Bátki Annával
„A család elsősorban az összetartozástól, a szeretettől, a felelősségvállalástól válik családdá, nem a biológiai, vérségi köteléktől” – Interjú dr. Bátki Anna klinikai szakpszichológus, pár- és ...
„Ne akarjuk elfojtani a szorongásainkat”
„Háborús helyzetben üzemanyagként működött nálam a félelem” Beszélgetés Al Ghaoui Hesnával
Jogi diplomát szerezve vált külpolitikai újságíróvá, több mint húsz országból, köztük háborús övezetekből tudósított. Szír édesapja révén otthonosan mozog a Közel-Keleten is. A Gázai övezetben ...
Hirdetés
Támogatóink
Valami szöveg a támogatókhoz
