A számoló agy

A számoló agy

Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi. Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk?

Miért is félünk a matematikától? Miért nem szeretjük? Miért nem értjük?

A matematikai képesség és a matematikai tehetség biológiai hátterére vonatkozóan izgalmas, s egyben ellentmondó adatokat tud felmutatni a tudomány. Már 12 éves korban jól látszik, hogy az átlagosnál jobban teljesítő fiúk száma többszöröse a lányokénak, s a kiemelkedő matematikai képességűek csoportjaiban valóban sokszorosan több a férfi. Az átlagos matematikai teljesítményben nincs ilyen eltérés, s a csecsemők korai képességei sem különböznek. Vajon miből fakad az eltérés? Biológiai okai lennének? Másként van „berendezve” az agyunk? Lehet, bár az idegtudományi adatok még ma sem adnak mindenre választ. Mivel a matematika az emberi elme alkotása, egyszerre az agy és a kultúra evolúciójának a terméke, nehéz kibogozni, mi is az oka a fiúk fölényének. Az agy fejlődésében vannak olyan tényezők, amelyek több mint gyanúsak: ilyenek a fiúk esetében az agy fejlődését a lányokétól eltérően befolyásoló androgének. Látni fogjuk, hogy a tér leképezése elménkben és agyunkban fontos alapeleme a számokkal végzett műveleteknek, a matematikának – a fiúk és férfiak téri képességei pedig lényegesen jobbak a lányokénál. Egy faktor azonban mindenképpen az iskolai oktatásban, a különbözőségről s az egyformaságról továbbélő sztereotípiákban keresendő.

Hirdetés

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia december 10-én megjelent 4. számában olvasható