Közösségi média és valóság: filterek mögött

A közösségi média egyre tökéletesebbre optimalizálja algoritmusait, ami azt jelenti, hogy egyre személyre szabottabb tereket hoz létre az egyes felhasználók számára, és így leginkább csak azt jeleníti meg, amit azok hallani akarnak. Ezek a buborékok (filter bubble) kényelmesek, de veszélyeket is rejthetnek magukban: polarizálódó politikai véleményeket vagy torzult valóságérzékelést.

Az emberek egyre inkább belekerülnek abba a spirálba, hogy kizárólag saját nézeteiket megerősítő híreket tálalnak nekik.

Az emberekben van egy alapvető késztetés arra, hogy olyanokkal vegyék körül magukat, akik egyetértenek velük. A közösségi média vezető platformjai pontosan ismerik ezt az igényt, és reagálnak is rá, szűrő algoritmusok formájában. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő tartalmakat perszonalizálják, vagyis személyre szabják, megpróbálva kitalálni a felhasználó preferenciáit...Leggyakrabban a Facebookot említik példaként. Az oldal beépített algoritmusa megpróbálja „letapogatni” a felhasználók érdeklődését, és a tartalmakat azok relevancia-értéke alapján kínálják fel. Ez azt jelenti, hogy nem látunk mindent, amit ismerőseink vagy az általunk követett oldalak posztolnak, hanem ezek közül a Facebook kiválogatja, amit szerinte látnunk kell. Az algoritmus természetesen titkos, de sok érdekelt (például közösségimédia-marketinggel foglalkozó cég) próbálja kitalálni, hogy milyen szempontokat vehet figyelembe, és hogyan súlyozza azokat. A Facebook hírfolyamát összeállító algoritmusok tehát úgy készülnek, hogy egy olyan világgal szembesüljünk nap mint nap, mely megerősíti már meglévő elképzeléseinket a világról.

Hirdetés

Természetesen a Facebook nincs egyedül – a Google ugyanilyen módon befolyásolja keresési találatainkat. 2009. december 4-én a cég hivatalos blogján jelentették be a személyre szabott keresést, mint új funkciót, mely 57 jel alapján próbálja kitalálni, hogy milyenek lehetnek a preferenciáink...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 1. számában olvasható