Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek

A fejfájás világszerte elterjedt testi panasz – szinte mindannyian tapasztaljuk időnként, sokan azonban rendszeresen visszatérő változataival küzdenek.

A stressz továbbá fokozhatja a fejfájások gyakoriságát és intenzitását

A fejfájások leggyakoribb formája a tipikusan a fej mindkét oldalán jelentkező, nyomó, szorító jellegű és enyhe-közepes erősségű fájdalommal járó tenziós fejfájás, ami a kutatások alapján 30-78 százalékban fordul elő. A másik leginkább gyakori (a WHO szerint minden hetedik felnőttet érintő) típus az általában féloldali, lüktető, görcsös és jellemzően heves fájdalommal járó migrén, amihez számos esetben hányinger vagy hányás, fényekre és/vagy hangokra való túlérzékenység is társul...

Kutatások szerint a stressz a tenziós fejfájás és a migrén közös, leggyakoribb kiváltó oka (triggere). Maga a fejfájás is stressz forrása lehet, ami végső soron ördögi kör kialakulásához vezethet: stressz hatására fejfájás alakul ki, ami aztán fokozza a stresszt, aminek újabb fejfájás lesz a következménye. Ennek „természetes” folyománya lehet az elkerülő viselkedés, amikor a fejfájásoktól szenvedő egyén megpróbálja elkerülni fejfájásának triggereit. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelent megoldást, hiszen a stressz nem (mindig) elkerülhető/bejósolható. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elkerülés hosszabb távon hozzájárul a szociális aktivitás beszűküléséhez, a társas támogatás csökkenéséhez – ami pedig újabb stresszforrás. Ráadásul arra vonatkozó eredmények is vannak, hogy a stressz hirtelen csökkenése is triggere lehet a fejfájásnak; ennek tipikus példája a dolgos munkahét után, a hétvégi „leeresztéskor” jelentkező fájdalom. A stressz továbbá fokozhatja a fejfájások gyakoriságát és intenzitását, illetve hozzájárulhat a fejfájás krónikussá válásához – talán nem is szükséges kiemelni: mindezek a stressz további forrásai lehetnek... A szervezet válaszát a környezeti ingerekre az agy szabályozza – folyamatosan döntést hoz arról, hogy az adott szituáció stresszesnek tekinthető-e vagy sem, igényli-e az erőforrások mobilizálását vagy sem.

Hirdetés

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható