Olyannak mutathatja magát, amilyennek láttatni akarja
Hirdetés
Álprofilom van, megtehetem! A Clark Kent szindróma
Frissítve: 2021. 09. 16.
Ádám udvarias, de halk szavú és jámbor középiskolás, nem tartozik az osztály men? arcai közé, inkább népszer?tlenként jellemzik társai. Álprofilját viszont közel ezren követik az Instagramon.
Idol ?, lányok „vágyálom gimise” – men? ruhákat hord, extrém sportokat próbál ki nyaranta többször is, gyakran jár egzotikus helyekre a megosztott fotói alapján. Az utcán, saját középiskolájuk folyosóján viszont semmivel sem különb kortársainál, sokan nem is tudnak kett?s digitális identitásáról... A valós és idealizált, s?t: hamis énképe között kilométerek vannak, fotói megszerkesztettsége grafikus és informatikusok tudásával kél versenyre, sokszor nevük sem a valódi, más várost adnak meg tartózkodási helynek, nehogy lebukjanak. De nézzük, mi is a Clark Kent szindróma?!
Hirdetés
A 2010-ben a Journal of Vision cím? tudományos szaklapban Moniz-Righi-Peissig-Tarr szerz?k által publikált Clark Kent jelenséget egy USA-béli konferencián egy elvarázsolt kastélyban lév? tükörhöz hasonlították, ahol a varázstükör a Facebookra feltöltött valódi tükörkép helyett egy eltúlzott, számos helyen „feljavított” változatot mutat hamis adatokkal, nem a valódival egyez? névválasztással. Hiszen egy Facebook-, Twitter- vagy Instagram-profil létrehozásával bárki teremthet egy online, digitális identitást, amelyben olyannak mutathatja magát, amilyennek láttatni akarja. Ez eddig az idealizált énkép lenne, fogalmazza meg a Karkus-Zsákai-Bodzsár szerz?hármas az Anthropologiai Közleményekben közzétett 2014-es tanulmányában. Gyarlóság, de általában mind azt szeretnénk, ha mások úgy látnának minket, ahogyan mi vágyjuk látni saját magunkat: népszer?nek, sikeresnek, jómódúnak, szépnek. Ki ne találkozott volna a közösségi oldalakra magukról 10-15 évvel korábbi, esetleg mínusz 8-10-12 kilóval karcsúbb képet feltölt? személyekkel?! De a ClarkKent szindróma esetében a kozmetikázott, el?nyösebb fotók feltöltésénél súlyosabb a kórkép.
A szakcikkek szerz?i f?ként a fiatalabb korosztályt nevezik meg a szindróma érintettjeiként, akik gyakran felbátorodva az anonimitás adta lehet?ségekt?l, egy teljesen más személyiséget öltenek magukra, nemritkán kitolva erkölcsi határaikat is. Annyi bizonyos, hogy a kontroll és a normák vélt vagy valósnak gondolt elvesztése olyan cselekedetekre sarkallja az egyént, amit egyébként nem tenne meg!
Míg régen elég volt a való életben megfelelni, addig a mai fiataloknak ugyanilyen fontos az is, hogy az online világban eleget tegyenek az elvárásoknak. Az ?-generáció, a Zgeneráció és nagy részben az Y-generáció tagjait ezért is nevezhetjük digitális bennszülötteknek. Sz?ts Zoltán 2019-es Online c. hiánypótló kötete szerint e korszak fiataljai közül többen nem tudnak különbséget tenni az offline helyzetben lév? valódi csúsztatás-hazugság s az online közölt hamis információk között. A Kaspersky Lab és az Iconkids & Youth nemzetközi kutatóintézet közös kutatása, a Growing Up Online – Connected Kids pedig azt mutatja, hogy a fiúk magabiztosabbnak érzik magukat az internethasználat és az online védelem terén a lányoknál, s személyiségük sokszor távol van valódi énjükt?l. Egy félénk, kevésbé agresszív fiú készíthet egy olyan social media profilt, amely azt sugallja, hogy er?s és férfias, sikeres és népszer? – így jutunk el a bevezet?ben is tárgyalt Clark Kent szindrómáig.
De ki is az a Clark Kent és mi a bevált védelem ellene? Nem más a névadó, mint egy fiktív DC-képregénykarakter: Clark Kent hétköznapi életében egy introvertált, ügyetlen alak, aki ha magára ölti a köpenyét, Supermanné válik. Azonban megvédhetjük magunkat, gyermekeinket és unokáinkat ellene, ha jó példával állunk eléjük, s interperszonális kapcsolatainkat ápoljuk, digitális életünket magunk alkotta szabályaink mentén éljük (pl. étkezés közben nincs mobilozás, vagy megmutatjuk, közzététel el?tt hozzájárulást kérünk a feltölteni kívánt képen szerepl?kt?l). Mert ki tudja, hány Clark Kent él Superman-jelmezben a digitális térben, az online társkeres? és social media felületeken, ám a megfelel? digitális készségek elsajátítása a szül?i példamutatással kezd?dik.
MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
Hirdetés
Aktuális magazinból
Technológia és pszichológia találkozása
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Tovább olvasom
MIPSZI HÍRLEVÉL
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekMagazinok
Hogyan olvasnál?
eMagazin
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Print kiadványok
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Válogatott tartalmak
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
