Boldog Covid-nemzedék?

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy negatívak – jelentősen befolyásolják az ember egész további életét.

A világjárvány vajon milyen nyomot hagy majd a mostani gyerekek életén?

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy negatívak – jelentősen befolyásolják az ember egész további életét. Ráadásul nemcsak a személyiségfejlődést érintő következményekről van szó; az új kutatások egyre több területen mutatják ki a boldog vagy boldogtalan gyermekkor hatásait. Ezzel kapcsolatban felmerül a nagy kérdés: a lassan másfél éve tartó világjárvány vajon milyen nyomot hagy majd a mostani gyerekek életén?

Logikusnak tűnik, hogy a stresszes gyermekkor a személyiségvonások alakítása által, közvetetten hat a fizikai állapotra, az egészségre, ám egy új kutatás jóval szorosabb összefüggésre mutat rá. A nemrég közzétett tanulmány, mely sok-sok korábbi kutatás eredményeit vetette egybe, arra a következtetésre jutott, hogy azok a gyerekek, akik fizikai fenyegetésnek, erőszaknak voltak kitéve, biológiai értelemben gyorsabban öregszenek, mint társaik. A kutatók a gyerekeket érő negatív hatásokat két nagy csoportba sorolták. Az egyikbe a fenyegetettséggel kapcsolatos stresszhatások kerültek, így a bántalmazás és az erőszak, a másik kategóriát pedig a nélkülözés különféle fajtái alkották, a fizikai vagy érzelmi elhanyagolás és a szegénység. Az adatokból az a különös eredmény rajzolódott ki, hogy azok a gyerekek, aki fenyegetést jelentő stresszhatásoknak voltak kitéve, korábban kezdtek serdülni, a sejtöregedésük felgyorsult... A nélkülözés okozta stressz nem idézte elő ezeket a jelenségeket, azonban elmondható, hogy a bántalmazásba és erőszakba a gyerekek szó szerint beleöregszenek.

Hirdetés

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2021. 3. számában olvasható