A „Kell” és a „Lehet” családok

A „KELL” szülő megmondja, hogyan kell lennie a dolgoknak: hogyan kell bevásárolni, nyaralni, tanulni, takarítani… Kontrollál, irányít – és elvár.

A sok „kell” beárnyékolja az együtt töltött időt.

A „KELL” szülő környezetében nincs lazulás, kikapcsolódás, nincs szórakozás, ott csak feladatok vannak. A „KELL” szülő általában önmagában bizonytalan, gyenge énerejű személyiség. Sérülékenységét nehéz, traumatikus gyermekkora, az érzelmi biztonság megélésének hiánya, kritikus-bántalmazó vagy hiányzó szülő táplálhatja. A gyenge, bizonytalan én, az alacsony önbizalom s az ezzel együtt járó szorongás megnehezíti az adott helyzet által kívánt rugalmasságot, a változtatások megvalósítását – viszont a merev kellek biztosítják számára a kiszámíthatóságot.

Hirdetés

A „KELL” szülővel való együttélésre nem a nyugalom, nem a jókedv, sokkal inkább a feszült hangulat, az idegesség, a sértődöttség vagy a kontrollálatlan indulatok felszínre törése jellemző. Az ilyen szülővel együtt élő gyerek, esetleg társa is úgy érezheti magát, mint az elefánt a porcelánboltban, mintha vékony jégen lépegetne. Sosem lehet tudni, mikor miből lesz veszekedés, dühroham. Mindent úgy kell csinálni, ahogy a „KELL” szülő akarja, az ellenvélemény, más ötlet veszélyes lehet. A gyerekek bűntudatot élnek meg, hiszen ha a „KELL” szülő ideges vagy sértett, egyértelmű, hogy az engedetlen, mást akaró gyerek miatt érez így. Mindennek elkerülése érdekében a családtagok próbálnak a kedvében járni – saját szükségleteiket háttérbe szorítva.

Vannak persze olyan családok is, ahol a szülők megengedőek, képesek ráhangolódni a gyermekeik és saját maguk igényeire, szükségleteire. Akik mind gyermekük, mind saját rzelmi állapotukat képesek dekódolni és annak megfelelően dönteni, változtatni, akár az adott pillanatban is. Az egyik legnagyobb ajándék, amit a szülők gyermekeiknek adhatnak, ha képesek ráhangolódni szükségleteikre, és nem arra az érzelemre reagálnak, amit a gyermek szükséglete bennük okoz, például a saját szorongásukra. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, tisztában kell lenniük gyermekeik alapvető érzelmi szükségleteivel.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2021. 6. számában olvasható